1956. Aki magyar... (musical) - Ezerkilencszázötvenhat, te csillag dalszöveg (lyrics)

Másnap, szerdán reggel, por
Ágyúszó és szenvedés
Mégis, mikor átvágtam a Hősök
Terén, mosolyognom kellett
Mert nem állt többé szobor a csizmában
Csütörtök, lázrózsák mindenki arcán
Földvári már kedd este elesett a Rókus előtt
Szemközt az iskola padlása
Felfegyverzett gyerekek
Péntek, még több vér, tankok a ligetnél
Az ütegek torkolattüzeit nézem
Éjjel, és borzongok
A szörnyű szépség most nálunk
Is megszületik hat nap
A kénezett arcú halottak apró
Csokorral mellükön a járdán
Köztársaság tér röplapok, szorongás
Szemem előtt kis tétova szivárvány
Ölelkezés az írószövetségben
Mert csomagolnak, s indulnak haza
Feltépett sínek és torlaszok
Fölöttük a szabadság liliomillata
Ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc és
Ötvenhat, egyszer minden száz évben talpra
Állunk kínzóink ellen
De bármi történjék is, boldogság
Hogy megértem
És újra péntek, a Dunánál állunk
A nap áttör füstön, ködön
Talán sikerül minden
S az alkonyat bíborbrokátja
Zsuzska lenszőke haján
És szombat, a hajnalban csupa reménység
Estére tudni, nyakunkon a kés
A keleti szemhatár mögött mocskos felhők
Nyugatról álszent röfögés
Mentünk a kétszázezerrel, nem
Bírnék több börtönt
S ha nem is jön velem, Árpád
Óta bennem él az ország
Minden völgyét, meg dombját ismerem
Akkor is hazám, ha távol lesz tőlem
Eddig sem ápolt, s ha más
Föld takar, mit számit az
S mit számit, ha fiam
Majd "dad"-nek is szólít, s nem lesz magyar
Mi elmaradt, azt húsz, vagy száz év múlva
Az ifjúságtól mind visszakapom
Ők látják majd
Hogy az előszobákban a kabátom még
Ott lóg a fogason
1956, sem emlék, sem múltam
Nem vagy, sem történelem
De lényem egy kioperálhatatlan
Darabja, testrész
Ki jöttél velem az irgalmatlan mindenségbe
Hol a semmi vize zuhog a híd alatt
Melynek nincs korlátja
Életemnek te adtál értelmet
Vad álmokat éjjelre
És kedvet a szenvedéshez, meg örömet
Mindig te fogtál kézen, ha botladoztam
Magasra emeltél, s nem engedted
Hogy kifulladjak vénen
1956, te csillag, a nehéz út
Oly könnyű volt veled
Oly réges-régen sütsz fehér hajamra
Ragyogj sokáig még sírom felett