Elisabeth (musical) - Mert egy császárnénak illik dalszöveg (lyrics)

(Sophie) : Hol van a császárné?

(Eszterházyné) : Még alszik, felség!

(Sophie) :
Akkor legfőbb ideje, hogy felkeljen!
(Eszterházyné el)
A szép császárné zsenge még
Ráfér még némi segítség!
Míg minden leckét jól megért
Rájön, hogy együttműködni miért jó!
Épp, mint egy paraszt, olyan ő!

(Udvarhölgy) : Tényleg!

(Sophie) : Nem, tudja azt, mi illendő!

(Udvarhölgy) : Kínos!

(Sophie) : Nem engedelmes és nem jó
Ő, mint egy nárcisz, épp olyan önfejű!
Ám egy császárnénak illik
Fényes példát adni mindig!
Illik önfeláldozóan élni értünk!

(Udvarhölgyek) : Csakugyan!

(Elisabeth) : Mi történt?

(Sophie) : Mondd, ennyi alvás mért is kell?

(Elisabeth) : Mért ne?

(Sophie) : A lustulást nem tűröm el!

(Elisabeth) : Oly fáradt lettem!

(Sophie) : Mi bezzeg ötkor felkelünk
Épp, hogy az óra üt minden reggel!

(Elisabeth) : De az én férjem épp arra kért
Pihenjek, friss legyek mára!

(Sophie) : Pihenni mért, hisz elmondta azt
Ma éjjel megkímélt téged a násztól!

(Elisabeth) : Ezt nem hiszem!

(Sophie) : Hát én is alig!

(Elisabeth) :
Hogy lehet ennyire bárdolatlan?

(Sophie) : A fiamnak nincs előttem titka!

(Elisabeth) : Ez nem igaz!

(Sophie) : Csak kérdezd meg tőle!

(Elisabeth) : Megkérdem!

(Sophie) : Mért nem hiszed el?
Csak rosszul jár, ki meg nem ért!

(Elisabeth) : Na persze!

(Sophie) : Ne vesszünk össze, nincs is mért!

(Elisabeth) : Hát nincs is!

(Sophie) : Az etikettet jegyezd meg jól
És meg nem szól senki majd téged!

(Elisabeth) : Hadd üljek lóra!

(Sophie) : Butaság!

(Eszterházyné) : Nem elegáns!

(Sophie) : Egy császárné nem lovagol!

(Eszterházyné) : Rémes szeszély!

(Elisabeth) : Mért volna az?

(Sophie) : Az etikett megtiltja néked ezt
Így hát nem teszed!

(Sophie, Eszterházyné, udvarhölgyek) :
Mert egy császárnénak illik
Fényes példát adni mindig!
Illik önfeláldozóan élni értünk!

(Sophie) : Hadd lássam én a fogsorod!

(Eszterházyné) : Azt látnunk kell!

(Elisabeth) : Mért kéne?

(Sophie) : Tán nem túl nehéz?

(Eszterházyné) : Nyissa már ki hát!

(Sophie) : Túl sárga mind, ez szégyen így!

(Elisabeth) : Ló volnék én?

(Sophie) : No nem, de viszont bálvány!

(Elisabeth) :
Csak kritizál, semmit nem enged
Minden, mit kívánok, elvesz!

(Sophie) :
Azért teszem, hogy végül megértsd
S hű lehess majd a császári elvhez!

(Elisabeth) :
Azt mondom én, hogy féltékeny rám!

(Sophie) :
Féltékeny rád? Hát ez több, mint vicces!

(Elisabeth) : De én

(Sophie) : Tanulj némi szerénységet!

(Elisabeth) : Jó volna

(Sophie) : Nem!

(Elisabeth) : Lépj közbe, Franz Joseph!
Látod, hogy bánt az anyád!

(Sophie) : Fiam, nékem add őt át

(Udvarhölgyek, Eszterházyné) :
Nevelése kemény gondját! Mert
Egy császárnénak illik
Fiam, nékem add őt át
Fényes példát adni mindig!
Nevelése gondját! Illik önfeláldozóan
Élni értünk!

(Elisabeth) : Csak kínoz! Csak láncra fűz!
Segíts! Sose engedj át!

(Ferenc József) :
A szívem, húz, hogy álljak melléd
De hidd el, sokkal jobban tennénk
Ha mégis inkább őrá hallgatnánk!

(Sophie) : Légy kő!
Légy jég!