Első Emelet - Lehuzott redönyök dalszöveg (lyrics)

Sétálok este a házfalak között
Nem látok senkit az ablakok mögött
Egy férfi ül a padon, rám emeli szemét
Arcán mély árkot váj az egyedüllét!

Évek óta szomszédok, egy fal van közöttük
Csordogál életük, egymáshoz nincs közük
A vastagodó falakat ledönteni nem merik
Felsem merül bennük, hogy talán megtehetik


Lehuzott redőnyök, kulcsra zárt ajtók
Magányos szomszédok, egyedül virrasztok
Elveszett valami, nehéz kimondani
Kutatom, keresem és tudom hogy nem lelem!

Akit nem ismernek, számukra közömbös
Pedig a magány, lelkükön dörömböl
Idegenek maradnak, nincs hangjuk a szavaknak
Rácsos kapuk mögül, döhött ebek ugatnak

Bizalmatlanságuk önmaguk csapdája
Tartanak egymástól, félnek a világtól
Vegetálnak csendesen, némán és süketen
Mért van így nem értem, nem értem, nem értem

Magányos szomszédok, egyedül virrasztok
Elveszett valami, nehéz kimondani
Kutatom, keresem és tudom hogy nem lelem!