Emil.Rulez! - M323 dalszöveg (lyrics)

Persze, hogy délelőtt
Fényes nappal vitték el őt -
Tán egy mozdulattal törve
Vagy nyitva ki az egyik zárat
S az eső az ablakon még meg se száradt
De olajos kezek már szedték is szét
Csak a csontváza maradt és néhány kép róla
És vele és benne és múlandó
Emlékeinkben ott él az autó
Amiben valaha velünk még emlékek voltak -
Lám milyen furcsa fintora a sorsnak:
Ami mindegy volt benne az egy kazetta csak
Új zenékkel, bár néhol vacak a hang minőség
De valahol egy tolvaj
Tán most is matat a hifin egy gombbal
Hallgatja Zazit vagy a Térerőt
S bár aszöveget érti, nem hatja meg őt
Hiszen az autókhoz ért, de a hajókhoz nem
Nem látta Zazit a metrón sosem
Nem látta Winklert a Körúton állni
És a kazettán végül is lehetne bármi -
Ő a negyedik számot már nem várja meg
Arra gondol hogy inkább egy krack
Vagy tán egy mucika izgatná fel
Aki telefonhívásra jönne el

És a kazetta végül a kukába kerül
Zazi a metrón elszenderül
Elalszik mellette az a nő
Eltűnik végleg a térerő
Süllyed a hajó, és rajta Winkler
Jule és Eldéé még néhány színnel gazdagítja
A kukában lakó tárgyak képét
Hogy ne legyen fakó a hely, hova kerültek ők
A hely, hova kerültek ők
A hely, hova kerültek ők
A hely, hova kerültek ők