Empyema - Vak dalszöveg (lyrics)

Rólam már minden leplet lerántott az élet
Bűneimtől lettem lélekben meztelen!
Egy test de nem egy lélek
El jön, majd amitől félek
Hogy ösvényt mutat 1 rendszer
De nem léphetek rá elégszer
Mert nem bízom már ezekben
A világtalan szemekben
Már nem látom át a dolgokat
Az élet vakságra kárhoztat

Sötétséggel a szemeimben!
Fájdalommal a véremben!
Furcsa és idegen helyzetben!
Rossz helyre vetett a véletlen!

Mert nem bízom már ezekben
A világtalan szemekben
Már nem látom át a dolgokat
Az élet vakságra kárhoztat
Mozdulok majd arra a gyötrő fekete zajra!
Ami dacomnak leplét énemről lenyúzza
Hogy aztán mindenekfelett éRTÉK MARADJAK
Érzelmek nélküli értelemben haladjak

Valahol mélyen énemben érzem
Szaggat a kétely, ahogy belém fészkel
Valahol bennem fájdalmat érlel
Valahol én sem maradok egészben

Fekete minden, amiben hittem
Célpont vagyok, ő eltalál
Testem vérben alig emlékszem
Lelkem tőlem messze jár