Endrődi Éva - Úgy mentél el.. dalszöveg (lyrics)

Úgy mentél el, még el sem búcsúztál
Kérdőn néztem rád, te csak vádoltál
Meg sem engeded, hogy szóljak szelíden
Csak mentél mérgesen

Szívemre szállt az árva bús magány
Lelkembe költözött a vigasztalanság
Mint hajnali köd úgy borult le rám
Az árva bús magány
Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém
Úgy szégyellem én

Kísért a múlt, a régi boldogság
Tűnő álomként már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el
Hogy Rád emlékezem

Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz
Úgy megaláz
Úgy várlak én, bár fogytán a remény
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért
Imádkozom én (ismétlés) Úgy várlak én bár
Fogytán a remény