ENeMa - Szomorú Tündér dalszöveg (lyrics)

Az úton fekszik, a teste jég
De arcán egy mosoly játszik még
Ezer év fájdalma dúlta szét
Megölte őt mert köztünk élt
Nem vágyott másra, egy mosolyt kért
Ennyit adhatott ennyit remélt
De helyette bánatot, fájdalmat, vért
Gyötrelmet, halált, kínokat élt

Szomorú tündér volt, törött szárnyú angyal
Megmenthettük volna egy emberi hanggal
Szomorú tündér volt, csipetnyi királylány
De mi azt sem tudtuk, hogy köztünk járt

Fényt hozni jött, egy reménysugárt
Te otthon ültél míg epedve várt
Odament hozzád ragyogó arccal
Te eloltottad fényét, hogy nyugodtan alhass
Hozzádlépett újra, köszönteni akart
Te levetted a hangját, mert épp akkor zavart
Feléd sétált ismét, integetett neked
Te elfordultál tőle, hogy egyedül lehess

Szomorú tündér volt, törött szárnyú angyal
Megmenthettük volna egy emberi hanggal
Szomorú tündér volt, csipetnyi királylány
De mi azt sem tudtuk, hogy köztünk járt

Biztosan láttad feléd lépett
Hirtelen tudtad, hogy nem lát téged
Keresztül rajtad, mögéd nézett
Sosem láttál még ilyen szépet
S míg gyönyörűsége félbe tépett
Ő azt sem tudta, hogy ott vagy és nézed
Most az úton fekszik, a teste jég
De arcán egy mosoly játszik még

Szomorú tündér volt, törött szárnyú angyal
Megmenthettük volna egy emberi hanggal
Szomorú tündér volt, csipetnyi királylány
De mi azt sem tudtuk, hogy köztünk járt