Eradication - Ketrec kzr. Noryka dalszöveg (lyrics)

El kell mondjam mi bánt, hogy
Mit látok egyéb iránt
Bár szemem tükrét egyre több
Helyen tarkítja törött szilánk
Számtalan hibák közt hiába szólnak imák
A gonoszság szilárd, a jó
Érzés ellenben silány
Ilyen világban élünk a béke
Helyett terrorról beszélünk
Kiszolgáltatottan éljük palackbazárt énünk
Hol van az éden amely fénylik
És nem sötét verem?
Ahol a fák alatt minden kérdésre válasz terem
Szeretnék többet látni, földünktől
Messze szállni
Szárnyakat növesztve hófehér felhők
Között járni, ám a valóság 100-as szöggel
Úgy talajhoz szögez, moccanni sem bírok
Mert a gyengébb pólus el nem ereszt
Hátán a kereszt, mit hord a lelki szenvedés
Az élet abszulút nem
Mesés mégsincs ellenvetés
Így marad minden, papírra vetett tény
Hogy mit jelent e szabadság
Ha rád gondolok én

Egy börtön ablakában soha nem süt be a nap
Az évek tova szállnak, mint egy múló pillanat

Drogokkal és szesszel él sok
Arc, hogy bánatát elássa
Hogy szürkeségbe borult életét
Színesnek lássa
Van ki nem vágja, és van ki szimplán gyáva
A félelem nagyúr a gyengeség éjszakájában yo
Világunk vastag rácsokkal a
Fényt ketrecbe zárja
A boldog percek sugarát
Testével sokszor elálja
Mint egy madár, kinek elkorcsosúlt szárnya
Mert évek óta bezártságban él egy kalitkába
Áá szabadnak lenni jó, bár nemsok
Ember érzi ezt
A presztízs kalitkájában kevés nyer
Annál több ki veszt
Száll a dallam és a szavak közt a szenvedély
Te választasz és döntesz egyben
Mindez neked mennyit ér?
Az évek elperegnek, és közben felnevelnek
Gondjaink arcunkra ülve a
Szemünk tükréből felelnek
Esélyt azok kapnak, kik
Sorsukért harcra kelnek
Ám kik csodát várnak
Haláluk napjáig térdepelnek

Egy börtön ablakában soha nem süt be a nap
Az évek tova szállnak, mint egy múló pillanat