Edda Művek - Csendes ember dalszöveg (lyrics)

A csendes ember itt élt köztetek
De rá sosem, sosem figyeltetek
A világról véleménye volt
De megtanították, hát hallgatott

A csendes ember nem kell senkinek
Ha szeret is, nem mond szépeket
A csendes ember nem jó társaság
Ha megszólal, minden szava vág
A csendes ember

Jól van, jól van - mondta -, okosok
Tudom, ti mindent elõre láttatok
Istenem, de akkor ki tévedett?
A csendes ember magában nevetett

A csendes ember hosszú útra megy
Találkozásunk a néma völgyben lesz
Te nem kérdezel, és én hallgatok
Úgy érzem, hogy megbolondulok

A csendes ember némán morgodott
Hiába hajolsz fölém, nem hallhatok
Így múltak el utolsó napjai
A fájdalomról nem voltak szavai

A csendes embert márt megérteném
Mindent átbeszélnénk, ó, hogy szeretném!
Fájdalmasan hiányozni fogsz, Édesapám
Veled maradok
A csendes ember hosszú útra ment
Találkozásunk a néma völgyben lesz
Te nem kérdezel, és én hallgatok
Úgy érzem, hogy megbolondulok megbolondulok!