Edda Művek - Elveszett illúziók dalszöveg (lyrics)

Ki volt az első aki sokat akart
Aki többet, mint ami jár amiben hittünk
Az mind odalett szürke arcunkat köd fedi már

Száz és száz éve kötélen táncol a remény
Nehézkes léptünket a föld már megfogta
Magához láncolta rég

Elég egy véletlen és minden lángban áll
Megrontott lélekkel valaki csak erre vár
A jó és a rossz utolsó csatája dúl
Elég egy véletlen és minden lángba borul

Az üveg alján az utolsó korty
Azt hitted, mindent megold fiatal arcokon
Ezernyi fájdalom korán elveszett illúziók

Száz és száz éve kötélen táncol a remény
Nehézkes léptünket a föld már megfogta
Magához láncolta rég

Elég egy véletlen és minden lángban áll
Megrontott lélekkel valaki csak erre vár
A jó és a rossz utolsó csatája dúl
Elég egy véletlen és minden lángba borul

Méltó és méltatlan egy végső körforgásban
Bűnös és ártatlan egy végső megoldásban
Ember egy másikban miért nem válaljuk a jót?!