Elit Osztag - A legnagyobb punk dalszöveg (lyrics)

’86 ban egy kicsit más az élet
Nem volt Isten!
János bácsi még nagyon szeretett Téged!
Jó ’vót itten!
Azt hittem, hogy most aztán nagyon élek
De nagyon félek
Túl kellene élnem valahogy végleg
Mert ez egy rohadt élet!



Várj, várj robog az élet!
Azok a rohadt képek! Seggemben egy talp!
Én vagyok a legnagyobb PUNK!

Aztán jött a lé és jött vele a többi
Az a mókuskerék!
Tapostuk bátran, de nem akart előre menni!
Nem baj, ne félj!
A nyomor néha megveregette a vállam
Nem lesz ebéd! Nem baj öreg Te itt vagy!
A rendszer maradt a jólét meg várhat!

Jöttek az évek, a csodás, eszement évek!
Féltettek Téged!
Féltettek mert tudták, hogy mi lesz a lényeg
Nem a Te fényed!
Nem Te gyújtod az értelmet az agyban!
A ronda zagyban!
Most vidáman ugrálsz és nem érted
Hogy miért morcos a harcos a fagyban!

Én kövér vagyok, de Te nagyon szeretsz érte!
Ennyi a béred!
Kicsit lassú, kicsit más lett az élet!
Ahogy folyik a véred!
Örülök akkor, ha tudom, hogy mitől van a gáz!
Nyomd a féket! Sokat vártam, túl sokat
Öreg vagyok és nem akarom, hogy



Várj, várj robog az élet!
Azok a rohadt képek! Seggemben egy talp!
Én vagyok a legnagyobb PUNK!