Erózió - Összeesküvés dalszöveg (lyrics)

Áruházban, utcasarkon áll a mi emberünk
Nézzük félve, tartózkodva
És szólni nem merünk
Beindítja a gyermekkori, élénk fantáziát
Pénzért vajon
Vagy jótettekért osztja az ambróziát?!

Megkérdeztem én is anno, a felsőbb hatalmat
Igénybe vehetem-e ezt a csábító alkalmat?!
Belső kényszer vagy ösztön ami hozzá sodort
De úgy döntöttem kérek egy
Cukrot a Mikulás Bácsitól!

Hová lettek az ünnepek
Télapó maradt részegen
Hová lettek a magyar hősök, elment Toldi
Vissza nem jön lopunk mindent Amerikából
Jön a piros a kocsmából
Összeesküvés, Összeesküvés, Összeesküvés
Összeesküvés

A szakáll mögé nézni biztos félelmetes
Egyértelmű hogy ez az alak
Mindenhol nem lehet
Tíz év alatt fájó titok mi körbefonja őt
Biztos este ő is kerget 1-2 furcsa nőt

Áruházban, utcasarkon áll a mi emberünk
Munka után egyszer ő is hazakerül
Ledobja majd a rőt, plasztik szakállát
És két sör között elránt egy finom gyógypipát