Gara György - Ha volna valaki dalszöveg (lyrics)
[Gara György - Ha volna valaki dalszöveg lyrics]
Mosolygok, mondok szavakat
Néha a hangom elakad nehéz a magánosok éje
Sápadtan alszanak, mint eldobott kődarab
Mit elrejt a holt tavak zöld színű mélye
Ha volna valaki, aki azt mondaná
Hogy ébredj!
Nem fonódna rám a bánat, szemembe hullanának
Tűztollú reggeli fények, reggeli fények
Ha volna valaki, aki azt mondaná, hogy járjak
Minden utca hívogatna, néznének megtagadva
Csalóka éjszakai árnyak, éjszakai árnyak
Ha valaki megfogná a kezem
Vagy biztatóan visszanézne rám
Sokáig néznék a felkelő nap felé
És lehajtanám lassan a fejem
Ha lennél az, aki nekem mindenem volnál
Tétovázva erre jönnél, csendesen átölelnél
Mennénk, te megcsókolnál
És semmit sem szólnál semmit sem szólnál
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!
Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez