ZUP - Vájár és a nővér (Se szén, se bánya) dalszöveg (lyrics)

Emlékszem tisztán a '10-es évekre
Volt egy lány, ő volt A lány
S ez kétségtelen

Lelkes szakápoló tele reményekkel
De mit lát egy bányászban?
Ezt későn fogtam már fel

Ölelt, vigasztalt a sújtólég után
Csak én éltem túl, hát hol az igazság?!

Ápolt míg hitte, hogy férfi leszek újra
De mit tehetnék
Hogyha se szén, se bánya? mit tegyek?

Maradj még, ne menj el annyira szeretlek
Azt is hagynám már, hogy
Te döntsd el helyettem

Mikor és hol kívánjalak meg
De a sújtólég mélyen nyomot hagyott bennem

Úristen mi történt? Már 2050 van!
A saját piszkomban és magányosan

Kérdezném, de kitől? Mi volt ez az egész?
Az élet volt - Nem tűnt fel?
Ezt elkúrtad, bazdmeg! És kész!

A múlt lett a kedvenc börtönöm
Legalább létezik, nem úgy, mint a jövőm
A jelen tudja csak, hogy éppen milyen vagyok
A semmi létezését csípőből tagadom

Akkor kinek lesz a hála, mikor élek?
Pedig se szén, se bánya
De én emlékszem tisztán a ’10-es évekre
Volt egy lány, volt és ez kétségtelen!