Addamz - Angyal (remix) dalszöveg (lyrics)
[Addamz - Angyal remix dalszöveg lyrics]
Talán egy álom vagy tévedés
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Tegnap nyílt ajtókkal vártak
Ismeretlen házakban
Ismeretlen alakok, akik ellen fellázaddtam
Akik tudták miért vagyok egyedül a világban
És választ adtak arra
Hogy eddíg mit miért csináltam
Tévedések vígjátéka, az életem színjáték
Ha működne a reset gomb
Mindent újra csinálnék
Kicsi lett a föld, és megnőttek az igények
Ha találok egy jobb világot, azonnal lelépek
De itt ragadtam egy
Bolond megtévedt rendszerben
Meghúznám a ravaszt
De nincsen golyó a fegyverben
Fáj, hogy az igazságot senki nem keresi
A cuccokat lenyeli, és a fájdalmát feledi
Hova tűntek a célok, amikért küzdöttünk régen
Valaha volt kitartásom, de most úgy érzem
Hogy végem az egyik ismeretlen alak
Egy ismerős dalt játszott
Tegnap minden problémám annyira
Távolinak látszott
Talán egy álom vagy tévedés
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Ma korán reggel egy sötét alak ébresztett
Mert összetévesztett
Egy másik lélekkel, akit épp újraélesztett
Fejed felett elszállt 2 évezred
Közben meghaltál Te is de, mégsem érezted
Csupán egy könnycsepp, ki tudja, miért
Vagy kiért valami elmúlt
Amiről nem fogtad fel mennyit ért de érzed
Hogy az erőidből csak ennyire tellett
És amikor majd felébredsz, rájössz
Hogy ez se kellett
Ébredés után egy, napközben még egy
Este azon imádkozol, hogy otthon el ne tévedj
Az agyad máshol jár
Tudod hogy készen vagy megint
De a sötét alak nem segít, csak tovább áll
És legyint
A föld hideg, ahogyan a plafonra nézel
Próbálod megragadni, a valóságot két kézzel
Tudod, hogy vége, de fájdalmakat nem érzel
Hiszen nem a testedben
Hanem a tudatodban vérzel
Talán egy álom vagy tévedés
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Holnap megválsz minden kíntól
Amit a válladon vitél
És mosolyogsz magadon, ahogyan tagadod
Amiben eddíg hittél minden alapot
Amit a világ adott most visszaadsz az égben
Valami elveszett
A lelked érzi de a tested még nem
Kicsi lett a föld, de már máshol van a helyed
Várod az angyalt
Hogy sok év után kimondja a neved
Ahogy tisztul a kép
Az idegen alakok lelépnek
Sötét van a házakban már a gyertyák sem égnek
Ez talán egy álom vagy tévedés
Ki tudja reggel eljön e az édes ébredés
A könny felszárad, de magmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Tegnap nyílt ajtókkal vártak
Ismeretlen házakban
Ismeretlen alakok, akik ellen fellázaddtam
Akik tudták miért vagyok egyedül a világban
És választ adtak arra
Hogy eddíg mit miért csináltam
Tévedések vígjátéka, az életem színjáték
Ha működne a reset gomb
Mindent újra csinálnék
Kicsi lett a föld, és megnőttek az igények
Ha találok egy jobb világot, azonnal lelépek
De itt ragadtam egy
Bolond megtévedt rendszerben
Meghúznám a ravaszt
De nincsen golyó a fegyverben
Fáj, hogy az igazságot senki nem keresi
A cuccokat lenyeli, és a fájdalmát feledi
Hova tűntek a célok, amikért küzdöttünk régen
Valaha volt kitartásom, de most úgy érzem
Hogy végem az egyik ismeretlen alak
Egy ismerős dalt játszott
Tegnap minden problémám annyira
Távolinak látszott
Talán egy álom vagy tévedés
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Ma korán reggel egy sötét alak ébresztett
Mert összetévesztett
Egy másik lélekkel, akit épp újraélesztett
Fejed felett elszállt 2 évezred
Közben meghaltál Te is de, mégsem érezted
Csupán egy könnycsepp, ki tudja, miért
Vagy kiért valami elmúlt
Amiről nem fogtad fel mennyit ért de érzed
Hogy az erőidből csak ennyire tellett
És amikor majd felébredsz, rájössz
Hogy ez se kellett
Ébredés után egy, napközben még egy
Este azon imádkozol, hogy otthon el ne tévedj
Az agyad máshol jár
Tudod hogy készen vagy megint
De a sötét alak nem segít, csak tovább áll
És legyint
A föld hideg, ahogyan a plafonra nézel
Próbálod megragadni, a valóságot két kézzel
Tudod, hogy vége, de fájdalmakat nem érzel
Hiszen nem a testedben
Hanem a tudatodban vérzel
Talán egy álom vagy tévedés
Amikor reggel nem jön az édes ébredés
A könny felszárad, de megmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva
Holnap megválsz minden kíntól
Amit a válladon vitél
És mosolyogsz magadon, ahogyan tagadod
Amiben eddíg hittél minden alapot
Amit a világ adott most visszaadsz az égben
Valami elveszett
A lelked érzi de a tested még nem
Kicsi lett a föld, de már máshol van a helyed
Várod az angyalt
Hogy sok év után kimondja a neved
Ahogy tisztul a kép
Az idegen alakok lelépnek
Sötét van a házakban már a gyertyák sem égnek
Ez talán egy álom vagy tévedés
Ki tudja reggel eljön e az édes ébredés
A könny felszárad, de magmarad a kétkedés
Amit az élettől kapunk, vajon miért kevés
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél
Egy érzés, ami szavakban már mit sem ér
Talán egy angyalra vagy csak
Egy látomásra várva
Kerülöd a szépet a tudatodba zárva