Aida (musical) - Ismeretlen ismerős dalszöveg (lyrics)
[Aida musical - Ismeretlen ismerős dalszöveg lyrics]
(Radames) :
Ha száll hajóm a messzi végtelenbe
És átlépem a titkok ajtaját
Akkor feltárul egy másik ég felettem
És itt hagyom a nagy világ zaját
(Aida) :
Úgy elszállnék szabad szellőt követve
És elérném a messzi Ég falát
Óh a föld alattam, s fénylő ég felettem
Csak szállnék, míg meglátom szép hazám
(Radames) :
Ott megszűnik a tér s idő, hisz nem kell
(Aida) : És elérjük, hisz karnyújtás az ég
(Radames) :
Egy másik nap, mi nyugszik ott és felkel
(Aida) : Egy szebb jövő, mi tárul majd elénk
(Aida & Radames) : De mért mondom épp neked
(Aida) : Hisz úgysem értheted
(Radames) :
Akit tán legjobb lenne elfeledni, s nem lehet
(Aida & Radames) :
Egy ismeretlen ismerősnek
És nem tudom, hogy miért
És nem tudom, hogy mért így jó
De könnyű minden szó
(Radames) : Na, ebből semmi sem lesz!
Nem vihetlek téged hajózni!
Ehelyett ülhetek a trónon
És küldhetek másokat hadjáratra
(Aida) :
Úgy beszél, mint aki rabként éli az életét!
(Radames) : Igen, csak nem láncra verve
Hanem egy házasság börtönében!
(Aida) : Ha nem tetszik a végzete
Akkor változtasson rajta! Maga a saját ura!
Magán nincs bilincs!
Ne várjon irgalmat vagy megértést
Egy egyszerű szolgától!
(Radames) : De miért mondom épp neki?
Hisz úgysem értheti
Akit tán holnapra elrejtenek a tegnapok
Egy ismeretlen ismerősnek
De el kell mondanom
S ha itt lenne, én mondanám
Bár úgyis tudja már tudja már
Tudja már
Ha száll hajóm a messzi végtelenbe
És átlépem a titkok ajtaját
Akkor feltárul egy másik ég felettem
És itt hagyom a nagy világ zaját
(Aida) :
Úgy elszállnék szabad szellőt követve
És elérném a messzi Ég falát
Óh a föld alattam, s fénylő ég felettem
Csak szállnék, míg meglátom szép hazám
(Radames) :
Ott megszűnik a tér s idő, hisz nem kell
(Aida) : És elérjük, hisz karnyújtás az ég
(Radames) :
Egy másik nap, mi nyugszik ott és felkel
(Aida) : Egy szebb jövő, mi tárul majd elénk
(Aida & Radames) : De mért mondom épp neked
(Aida) : Hisz úgysem értheted
(Radames) :
Akit tán legjobb lenne elfeledni, s nem lehet
(Aida & Radames) :
Egy ismeretlen ismerősnek
És nem tudom, hogy miért
És nem tudom, hogy mért így jó
De könnyű minden szó
(Radames) : Na, ebből semmi sem lesz!
Nem vihetlek téged hajózni!
Ehelyett ülhetek a trónon
És küldhetek másokat hadjáratra
(Aida) :
Úgy beszél, mint aki rabként éli az életét!
(Radames) : Igen, csak nem láncra verve
Hanem egy házasság börtönében!
(Aida) : Ha nem tetszik a végzete
Akkor változtasson rajta! Maga a saját ura!
Magán nincs bilincs!
Ne várjon irgalmat vagy megértést
Egy egyszerű szolgától!
(Radames) : De miért mondom épp neki?
Hisz úgysem értheti
Akit tán holnapra elrejtenek a tegnapok
Egy ismeretlen ismerősnek
De el kell mondanom
S ha itt lenne, én mondanám
Bár úgyis tudja már tudja már
Tudja már