Alvin és a mókusok - A végén majd meghajlunk dalszöveg (lyrics)
[Alvin és a mókusok - A végén majd meghajlunk dalszöveg lyrics]
Eljött a perc, robbanj, ha félsz
Ha kihűl a láng, meghal a fény
Legalább ne hazudj
Hogy nem félsz itt maradni
Karót faragni, torkot harapni
Védeni a puszta testeddel
Nem haragszom, Menj, ha menned kell!
Vissza a szemétdombra
Vésd rugós késsel a homlokodba
Csak meg ne ijeszd a sérült gyermeket
Aki benned él, csak túl ostoba!
Kordon és ugyanaz a szöveg
Ha fut a nyomorék, röhög a tömeg
Véres a hús és túl sok a köret
Inkább állj odébb öreg!
Félre tettek!
Azok a tetvek, észre sem vettek
Mosolyogva mindent elvettek!
Elvileg, hogyha úgy szerettek
Mondd, miért nevettek?
Eljött a perc, robbanj, ha félsz
Kihűlt a láng meghalt a fény
Legalább ne hazudj
Hogy nem félsz álmodozni
Fegyvercső ellen lázadozni
Hát baszd meg! Te vagy megszorulva?!
Ha szíven szúrtak, hát szüless újra!
Egy bólogatónak az életébe
A félelmeid szégyenében
Konzerv élet a nép nevében
A pusztítás hevében
Ha az ország óvna, szép is lenne
De csak köpköd felém széllel szemben
Hát ez került harminc évembe?! Kurva életbe!
Nem vagyok több egy "undorító"-nál
Ezután te mit szólnál?! A cél él még!
Csak félsz! Attól, amit a véredben találsz
Meglátják, mennyit érsz!
Mondd, mit veszíthetsz már?
Hisz mindent elbasztunk rég!
Mielőtt végig folytanád
Sok százezrek szívét, csak tapsoljál, talán
A végén majd meghajlunk!
Mert nálunk ez így szokás!
Mert így nevelt az anyám
És hitt benne, hogy az ember jó
És vannak még csodák!
Ma már tudom, hogy tévedett!
Mert minden ember más
Hogy élnél ma, ha tudnád
Hogy holnap vége és nem lesz folytatás?
Isten áldjon hogy jobban fájjon!
Rémálmunkból áldás szálljon rád!
Félsz! Attól, amit a véredben találsz
Meglátják, mennyit érsz!
Mondd, mit veszíthetsz már?
Hisz mindent elbasztunk rég!
Mielőtt végig folytanád
Sok százezrek szívét, csak tapsoljál, talán
A végén majd meghajlunk!
Mert nálunk ez így szokás!
Ha kihűl a láng, meghal a fény
Legalább ne hazudj
Hogy nem félsz itt maradni
Karót faragni, torkot harapni
Védeni a puszta testeddel
Nem haragszom, Menj, ha menned kell!
Vissza a szemétdombra
Vésd rugós késsel a homlokodba
Csak meg ne ijeszd a sérült gyermeket
Aki benned él, csak túl ostoba!
Kordon és ugyanaz a szöveg
Ha fut a nyomorék, röhög a tömeg
Véres a hús és túl sok a köret
Inkább állj odébb öreg!
Félre tettek!
Azok a tetvek, észre sem vettek
Mosolyogva mindent elvettek!
Elvileg, hogyha úgy szerettek
Mondd, miért nevettek?
Eljött a perc, robbanj, ha félsz
Kihűlt a láng meghalt a fény
Legalább ne hazudj
Hogy nem félsz álmodozni
Fegyvercső ellen lázadozni
Hát baszd meg! Te vagy megszorulva?!
Ha szíven szúrtak, hát szüless újra!
Egy bólogatónak az életébe
A félelmeid szégyenében
Konzerv élet a nép nevében
A pusztítás hevében
Ha az ország óvna, szép is lenne
De csak köpköd felém széllel szemben
Hát ez került harminc évembe?! Kurva életbe!
Nem vagyok több egy "undorító"-nál
Ezután te mit szólnál?! A cél él még!
Csak félsz! Attól, amit a véredben találsz
Meglátják, mennyit érsz!
Mondd, mit veszíthetsz már?
Hisz mindent elbasztunk rég!
Mielőtt végig folytanád
Sok százezrek szívét, csak tapsoljál, talán
A végén majd meghajlunk!
Mert nálunk ez így szokás!
Mert így nevelt az anyám
És hitt benne, hogy az ember jó
És vannak még csodák!
Ma már tudom, hogy tévedett!
Mert minden ember más
Hogy élnél ma, ha tudnád
Hogy holnap vége és nem lesz folytatás?
Isten áldjon hogy jobban fájjon!
Rémálmunkból áldás szálljon rád!
Félsz! Attól, amit a véredben találsz
Meglátják, mennyit érsz!
Mondd, mit veszíthetsz már?
Hisz mindent elbasztunk rég!
Mielőtt végig folytanád
Sok százezrek szívét, csak tapsoljál, talán
A végén majd meghajlunk!
Mert nálunk ez így szokás!