Alvin és a mókusok - Az év dolgozója dalszöveg (lyrics)
[Alvin és a mókusok - Az év dolgozója dalszöveg lyrics]
Pénztárgép mögött egy sarki áruházban
Kedves vagy, ha kedves, vagy
Ha faszfej vagyok veled
Az év dolgozója mindenkit szeret!
Lehet! Miért ne?! Csak nézz a képre!
Szépségkirálynő Hungary, meg a világbéke!
" óóóóó, köszönöm! És üzenném
Hogy ki kell bírnod!"
Ja! ha a nap a medence mellett süti a zsírod!
Mert megvan már a cél
Míg az ember még remél
Legfeljebb hozzád ér
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér
Vagy csak a gyönyörű két szemedért
Hogy ha kihajtja a belét Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál
És kell az éberség, kell a boldogság
És kell, hogy szenvedjél
És néha kell, hogy ember légy
És ez legyen mindig elég
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
A főnököd hangjában
Te könyökölsz a vállalat arculatában
A magad fajta senkit nem szeret
Az év dolgozója ilyet nem tehet!
Így nem lehet! Erre nincs keret
Civilizálódhatnál jobban
Újra a második menet! Hibátlan gépezet
Figyelő szemek!
Milyen nagyszerű ez a műremek
Ami maga alá temet
Mert megvan már a cél
Míg az ember még remél
Legfeljebb hozzád ér
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér
Vagy csak a gyönyörű két szemedért
Hogy ha kihajtja a belét Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál
És kell az éberség, kell a boldogság
És kell, hogy szenvedjél
És néha kell, hogy ember légy
És ez legyen mindig elég
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
Kell valaki, aki utánad asztalokat töröl
Aki nagyobbat hazudik nálad
És hősként tündököl!
Utcaseprő, havat lapátoló
Éjjel bárban táncoló
Szélhámos lény, átváltozó
Nyomorultakra áldást hozó!
Jóképű, sármos elnökjelölt
Gyilkos vagy, aki még nem ölt
Még meg se születtél gyermek
De a sorsod már eldőlt
Mert megvan már a cél
Míg az ember még remél
Legfeljebb hozzád ér
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér
Vagy csak a gyönyörű két szemedért
Hogy ha kihajtja a belét Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál
És kell az éberség, kell a boldogság
És kell, hogy szenvedjél
És néha kell, hogy ember légy
És ez legyen mindig elég
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
Mert utolér!