Athame - Reménytelenül dalszöveg (lyrics)
[Athame - Reménytelenül dalszöveg lyrics]
Végtelen égbolt kietlen táj
Sötét felhõk sûrû homály
Süvít a szél a húsomba vág
Felém sodorja a Halál szagát
Érzem, eljön értem közeleg felém
A pillanat amitõl féltem már nem
Érdekel semmi csak a megnyugvás
Szeretném látni mi van odaát
Lehajtott fejjel a földet nézem
Várom, hogy minden véget érjen érzem
Nem süt ki többé a fakó Nap
Az álomnak vége, megszakad
Örök béke, s nyugalom vár
Érzések nélkül semmi se fáj
Pusztítsd! Pusztítsd el õket!
Szakadj! Szakadj el tõlük! Égesd! Égesd el
A fájdalmas emlékeket a köteleket
Mindörökre a testembõl kifolyó vér
Többé már semmit nem ér
Nem maradt más, csak az üresség
Az elvágyódás, a közelgõ vég haldokló test
Halott lélek semmi sincs már
Mitõl féljek nincs több fájdalom
Nincs több szenvedés elalvás után
Újabb ébredés pusztítsd! Pusztítsd el õket!
Szakadj! Szakadj el tõlük! Égesd! Égesd el
A fájdalmas emlékeket a köteleket
Mindörökre érzem, eljön értem
Közeleg felém a pillanat amitõl féltem
Már nem érdekel semmi
Csak a megnyugvás szeretném látni
Mi van odaát megnyílt az ég
S az esõ csak hull reményt vesztve
Fáradhatatlanul mint kopár sziklát
Az arcom mossa s véremmel együtt
Lehull a porba
Sötét felhõk sûrû homály
Süvít a szél a húsomba vág
Felém sodorja a Halál szagát
Érzem, eljön értem közeleg felém
A pillanat amitõl féltem már nem
Érdekel semmi csak a megnyugvás
Szeretném látni mi van odaát
Lehajtott fejjel a földet nézem
Várom, hogy minden véget érjen érzem
Nem süt ki többé a fakó Nap
Az álomnak vége, megszakad
Örök béke, s nyugalom vár
Érzések nélkül semmi se fáj
Pusztítsd! Pusztítsd el õket!
Szakadj! Szakadj el tõlük! Égesd! Égesd el
A fájdalmas emlékeket a köteleket
Mindörökre a testembõl kifolyó vér
Többé már semmit nem ér
Nem maradt más, csak az üresség
Az elvágyódás, a közelgõ vég haldokló test
Halott lélek semmi sincs már
Mitõl féljek nincs több fájdalom
Nincs több szenvedés elalvás után
Újabb ébredés pusztítsd! Pusztítsd el õket!
Szakadj! Szakadj el tõlük! Égesd! Égesd el
A fájdalmas emlékeket a köteleket
Mindörökre érzem, eljön értem
Közeleg felém a pillanat amitõl féltem
Már nem érdekel semmi
Csak a megnyugvás szeretném látni
Mi van odaát megnyílt az ég
S az esõ csak hull reményt vesztve
Fáradhatatlanul mint kopár sziklát
Az arcom mossa s véremmel együtt
Lehull a porba