Babel - Káprázó dalszöveg (lyrics)

[Babel - Káprázó dalszöveg lyrics]

Én vakarom bűneim
Te kutató szemmel feltekintesz

Odafent ég a hold
A szakadék szélén ülve intesz

Kérdezem: miért vagy itt?
És leülök melléd hátha itt lesz

Valami káprázó
De te elrugaszkodsz és rám legyintesz

: Ahogy a szél a hajadba kap
És elengeded magad tested megáll

Mert a lelked itt maradt
Milyen különös pillanat csak múlna már

Akarom bűneid
Ahogy kutató szemmel rám tekintesz



A vállamra folyt a hold
A szakadékból most hegygerinc lesz

Sejtem, hogy miért vagy itt
Amikor leülsz mellém, remélve itt lesz

Valami káprázó
És én ugrok megint, ha egyet intesz

(Együtt) ahogy a szél a hajadba kap
És elengeded magad tested megáll

Mert a lelked itt maradt
Milyen különös pillanat csak múlna már

Csak egy szótól szenvedek
Amit a keserű emberek
Elrejtettek, hogy ne használj

Pupilla torkolat mentén
Pislogó csillagfoszlányok
Ribancok kopott csípőjén csillanó
Hamiskás csillámok
Szőrös kis egerek aranyló tánca

Planeták egymásba ájuló románca
A langyos víz lustán kifröccsen a kádból
Mézédes titkokat lopok ki a szádból
Összekapaszkodva, egymásba gyúrva
Egymásba folyva, egymásba nyúlva
Homogenizált kis én-urnáimból
Szökött szerelmünk a tengerbe szórva

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez