Ballagó idő - Ó, Magyarország! dalszöveg (lyrics)
[Ballagó idő - Ó, Magyarország! dalszöveg lyrics]
A történelem kezdetétől jöttünk
Évszázadokon át lassan mozogtunk
Gyakran titkos életet élve, küzdve azért
Hogy a gyülekezés idejét elérjük, míg végül
Csak páran maradtunk
Akik a végsőkig harcoltunk
Még soha, senki nem tudta
Hogy te is közéjük tartozol
Most már tudjuk, hogy miénk lesz a győzelem!
Őseinknek véres kardja mutasd nekünk az utat!
Honfoglaló magyaroknak utódai hullanak
Harcosaink kiűzték földünkről az idegent
Dicső néped visszahív: Újra zengi a neved!
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne már végre ha felébrednél!
Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk
S híresek
Kalandozó hadjarátunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk
Mit hoztak a századok: Bosszúra csak bosszút
S hatalomra a lázadót
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne már végre ha felébrednél!
Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk
S híresek
Kalandozó hadjarátunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk
Mit hoztak a századok: Bosszúra csak bosszút
S hatalomra a lázadót
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne már végre ha felébrednél!
1920 június 4-e: ezen a napon egy
NEMZETET bénított meg a fájdalom:
Trianonban eltemtték a magyarság egyharmadát!
Azóta az idegenbe szakadt magyarok
Mint kisebbség élnek a SAJÁT földjükön!
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne végre ha felébrednél!
Évszázadokon át lassan mozogtunk
Gyakran titkos életet élve, küzdve azért
Hogy a gyülekezés idejét elérjük, míg végül
Csak páran maradtunk
Akik a végsőkig harcoltunk
Még soha, senki nem tudta
Hogy te is közéjük tartozol
Most már tudjuk, hogy miénk lesz a győzelem!
Őseinknek véres kardja mutasd nekünk az utat!
Honfoglaló magyaroknak utódai hullanak
Harcosaink kiűzték földünkről az idegent
Dicső néped visszahív: Újra zengi a neved!
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne már végre ha felébrednél!
Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk
S híresek
Kalandozó hadjarátunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk
Mit hoztak a századok: Bosszúra csak bosszút
S hatalomra a lázadót
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne már végre ha felébrednél!
Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk
S híresek
Kalandozó hadjarátunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk
Mit hoztak a századok: Bosszúra csak bosszút
S hatalomra a lázadót
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne már végre ha felébrednél!
1920 június 4-e: ezen a napon egy
NEMZETET bénított meg a fájdalom:
Trianonban eltemtték a magyarság egyharmadát!
Azóta az idegenbe szakadt magyarok
Mint kisebbség élnek a SAJÁT földjükön!
Ó, Magyarország, mért nem süt már rád a Nap?
Ó, Magyarország, mért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én
Jó lenne végre ha felébrednél!