Bangó Margit - Úgy mentél el dalszöveg (lyrics)

[Bangó Margit - Úgy mentél el dalszöveg lyrics]

Úgy mentél el, még el sem búcsúztál
Kérdőn néztem rád, te csak vádoltál
Meg sem engeded, hogy szóljak szelíden
Csak mentél mérgesen

Szívemre szállt az árva bús magány
Lelkembe költözött a vigasztalanság
Mint hajnali köd úgy borult le rám
Az árva bús magány

Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém
Úgy szégyellem én
Kísért a múlt, a régi boldogság
Tűnő álomként már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el
Hogy Rád emlékezem

Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz
Úgy megaláz


Úgy várlak én, bár fogytán a remény
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért
Imádkozom én

Vádolom magamat, bűnbakot keresek én
Vétkeim, bűneim lávaként folynak elém
Úgy szégyellem én
Kísért a múlt, a régi boldogság
Tűnő álomként, Már nem valóság
Fájó minden perc, ami így múlik el
Hogy Rád emlékezem

Szerelmem céltalan reménytől megfosztott vágy
Szívemet gyötri a kétség, a féltés mi kínoz
Úgy megaláz
Úgy várlak én, bár fogytán a remény
Hogy újból rám találj, hogy hozzám visszatérj
Minden éjszakán a boldogságunkért
Imádkozom én

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez