Barbaró Attila és a Bulibanditák - Mohácsi vész dalszöveg (lyrics)

[Barbaró Attila és a Bulibanditák - Mohácsi vész dalszöveg lyrics]

Oly szépen kérném hagyjon már békén
Hogyha nem égnék itt belül ezer fokon
Magáért mától a szívem lángol
Imádom, bárhol van, nem használ egy pofon

Nem vagyok én olyan lány
Nem rohanok vonat után ami úgyis megvár
Türelemmel legyen már

Higgye el nékem nem tudom féken
Tartani a vérem, ha magát látom én

Itt és bárhol csak azt várom
Hogy gyönyörű szemével összeakadjon
A pillantásom
Érzem, szívem úgy ver, majd kiugrik
Legtöbbször már azt hiszem
Hogy az egész csak egy álom

Az első szavára ugranék már
Tudja ezt nagyon jól, maga szamár


Ébren feküdnék, s ha eljön az éjfél
Karjába omlanék, ha nem lennék férjnél

Nem vagyok észnél a mohácsi vésznél
Borzasztóbb baj lesz ebből
Csak attól félek én

Az első szavára ugranék már
Tudja ezt nagyon jól, maga szamár
Ébren feküdnék, s ha eljön az éjfél
Karjába omlanék, ha nem lennék férjnél

Nem vagyok észnél a mohácsi vésznél
Borzasztóbb baj lesz ebből
Csak attól félek én

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez