Barbárfivérek - Tré közr. T-Kyd dalszöveg (lyrics)

Nincs az a tré, amiből nem lehet kimászni
Hiába mondják, de hidd el
Hogy nem lehet hibázni
Nincs az a lé, amit a tehetséged ér
Inkább folyjon ki a vér a tehetségekért
Én tartom magam, amíg vezérel a tudatom
Míg az elmém vezérként nekem újabb utat mutat
Mindig lesznek, kik leírnak, mások
Miatt nem bírnak
De pont ezek lesznek végül, kik ha baj van
Téged hívnak
A külsőségek uralkodnak, a valóság ez
Minden szívességből végül csakis adóság lesz
A rosszul megválasztott barát akár
Egy titkos méreg
Szép lassan körbe fon, így lesz az ellenséged
Minek a pénz, ha magadra maradsz
Így csak te vagy az
Ki kötelet a nyakadba akaszt
Ember gondolkodj, láss tisztán
És értékeld magad, saját ellenséged lettél


Így csak széttéped magad
Te irányítasz egyedül, és hidd
El nincsen véletlen, előre kódolt minden
Gyermek és felnőttévekben
Elágazások vannak, mi más irányba mutat
Ha jó akarsz maradni, ne válassz mellékutat
Hiszen felemészt a gond, hogyha
Érzi gyenge vagy, nem kell titkolóznod soha
Otthon tudják merre vagy
Légy őszinte magadhoz, az életed mennyit ér
Tényleg van az a tré kölyök
Hogy eladnád ennyiért?

Ne akarj áldozat lenni a kurva világban
Ne akarj olyan ember lenni, aki hibátlan
Ne akarj világtalan lenni, neked látnod kell
Nem lehetsz gyenge, ne ess össze
Neked állnod kell
Ne akarj olyan ember lenni, aki nem te vagy
Ha te irányítod magad, akkor rendbe’ vagy
Magadnak válassz életet, álmot meg szerelmet
Mert az élet tré dolog, nem ismer kegyelmet

Az én sztorim tök más
Mint, amit te flesselnél
Ezért a moziban egy fillért nem kesselnél
Elkúrt hétköznapok, melóba szorongok
Ezért lesznek vadak a kezem alatt a korongok
T-Bagwell, mázsa fölött eretnek
Engem a gádzsik nem az alakomért szeretnek
Soha nem ültem fel a műanyag szereknek
Nem akarok megfelelni a rám néző szememnek
A zenén kívül lassan nem érdekel semmi
De a magyar rap bizniszből
Nem jó tételt venni
Be kell vállalnom sok égő, tré melót
Hogy fenn tudjam tartani a rám ruházott kecót
Érzem a testemen már, tényleg öregszem
A kurva nagy álmokért már hiába törekszem
Minden fillérért szinte megverekszem
De nincs az a tré, hogy az életnek lefekszem



Azt hiszem, engem rossz helyre
Dobott a teremtő, én félig halva születtem
De férfi lett a gyerekből
Próbáltam felállni és járni úgy, mint mások
De ők a felszínen élnek
Én inkább mélyebbre ások
Egy sziget lett a szívem
Mert a világ kietlen, a hitem hitelbe adtam
Így lett a lelkem hitetlen
Apám mondta, hogy tanulj fiam
Hidd el megéri
De az élet az álmokat tesó kilóra leméri
Csak kapkodtam a fejem, próbáltam
Követni a világot
De rájöttem, hogy csak szét kéne lövetni
Engem önmagamért utálnak vagy szeretnek
Kik megértenek sírnak
A tré emberek meg nevetnek
De engem nem hiába faragtak ki aranyból
Mert haraggal a szívedben nincs mennyország
Csak karambol
Így én is megérzem a boldog élet hiányát
Hogy emberek a szerelmet felszívják
Aztán kihányják mi másnak nem jutott, mások
Mindig azt kívánják
A királyok mindent akarnak
Majd a tűzre kivágják
A szolga emberek a soruk szépen kivárják
Itt sötét hollók minden kék
Madárnak szemét kivájják
Én egy cafat hintáról zuhantam le a világba
Nyitott szívvel lefelé
Pont bele egy nagy szilánkba
Mert a csóró hisz a
Jóban, ez kutyáknak pedigree
Hogy eljön majd a megváltó
Hisz szép az élet, pedig tré