Belga - Az átalakulás vége dalszöveg (lyrics)
[Belga - Az átalakulás vége dalszöveg lyrics]
Jöttek a sci-fik, ugatott a Fifi
Elvitték a hifit
Kívülről figyelem az eget
Majd kilépek azon túl is
Parányi, messziről már
Nem mérhető Zsezsgés ez
Mit elhagyni készül a sors
Félelem nem lép nyomába
Jól tudom, mi jön most kiderül mit ér a hála
Életednek vége mindenkinek vége
Nem ment meg majd az átalakulás téged
Életednek vége mindenkinek vége
Nem ment meg majd az átalakulás téged
A hely, ahol állunk, nyugtalansággal tölt el
Tanúbizonyságul szolgál majd mindahhoz
Aminek most történnie kell
Új létforma bölcsője ez
Amely most eltakarja a napot
Leánygyermeknek ad életet az objektum
Ki még saját fényétől félve vacog
Valahol vár rám egy sci-fi lány az alfán
Tegnap hazafelé láttam meg egy nyárfán
Felmásztam és megmondtam, hogy szeretem őt
Csak ne kéne már titkolni a szülők előtt
Bőre szürke, akár a friss hamu
És pogácsa illatú, ilyet süt anyu
Karmai kotornak hajamba lágyan
Egyik fejét nyugtatja vállam
Szemek híján szemmel mást igézhet
Rövid hullámai arcomról visszaverődnek
Úgy énekel nekem, mint egy bálna
Szaporán ver szívem, Szíriuszra szállna
Az idegen frigy kihűlt foltjai felett
Most különös aura ragyog
A BAZ megyei gabonába a távozás
Szabályos kör alakú nyomokat hagyott
Régóta tesztelték fajunk
Mindent tudni akartak rólunk
Érzelmeinket manipulálva egy új
Faj nemesítésének tesztalanyai vagyunk
Elvitték a hifit
Kívülről figyelem az eget
Majd kilépek azon túl is
Parányi, messziről már
Nem mérhető Zsezsgés ez
Mit elhagyni készül a sors
Félelem nem lép nyomába
Jól tudom, mi jön most kiderül mit ér a hála
Életednek vége mindenkinek vége
Nem ment meg majd az átalakulás téged
Életednek vége mindenkinek vége
Nem ment meg majd az átalakulás téged
A hely, ahol állunk, nyugtalansággal tölt el
Tanúbizonyságul szolgál majd mindahhoz
Aminek most történnie kell
Új létforma bölcsője ez
Amely most eltakarja a napot
Leánygyermeknek ad életet az objektum
Ki még saját fényétől félve vacog
Valahol vár rám egy sci-fi lány az alfán
Tegnap hazafelé láttam meg egy nyárfán
Felmásztam és megmondtam, hogy szeretem őt
Csak ne kéne már titkolni a szülők előtt
Bőre szürke, akár a friss hamu
És pogácsa illatú, ilyet süt anyu
Karmai kotornak hajamba lágyan
Egyik fejét nyugtatja vállam
Szemek híján szemmel mást igézhet
Rövid hullámai arcomról visszaverődnek
Úgy énekel nekem, mint egy bálna
Szaporán ver szívem, Szíriuszra szállna
Az idegen frigy kihűlt foltjai felett
Most különös aura ragyog
A BAZ megyei gabonába a távozás
Szabályos kör alakú nyomokat hagyott
Régóta tesztelték fajunk
Mindent tudni akartak rólunk
Érzelmeinket manipulálva egy új
Faj nemesítésének tesztalanyai vagyunk