Belga - Stresszek dalszöveg (lyrics)
[Belga - Stresszek dalszöveg lyrics]
Napi stresszek, kis izgalmak
Frusztrálnak és felizgatnak
A bosszantó események rám vadásznak
Becserkésznek és nyomasztanak
A pirítóssütő kenyeret dobál
Ha nem vagyok résen el is talál
A kávé is direkt forró
Üvöltve tombol a rádió
Mindjárt átjön a szomszéd néni
Gyógyszerokról beszélgetni
Odalent az utcán zsebre megy a játék
Piszkos árnyékvetők ellopják a másét
A villamos nagyokat fékez
Ezért lett drágább a bérlet?
Túróshátú, jellemtelen emberek jönnek
Keményen agitálnak és, de semmit sem tesznek
Gombás lett a lábam az uszodában
Az urológus mondta meg, hogy nem csak a lábam
Mert az élet mindig megdobál
És az idő is mindig megdobál
Nehéz megélni a mai világban
Kizsigerel minket a Világbank
A stresszek padlóra tesznek
A stresszek mindig is lesznek
A stresszek semmibe vesznek
A stresszek mindig is lesznek
Elmegyek egy buliba, felszednék valakit
De félek attól, hogy elkapok valamit
Az arcomon egy újabb pattanás
Kinyomom, de a fekély egy kicsit se más
Ittam egy pohárból valaki után
Aphták marják szét belül a szám
Hajam meg egyre korpásabb
Ezerféle sampont kipróbáltam
Rendszeresen eszem, mindig ugyanakkor
De potyognak a fogaim és görcsöl a gyomrom
Dolgozni mennék időre reggel
A buszon persze meglöknek engem
Oké, ilyenkor büdösebb vagyok
Mert a számon át feltör a gyomor szagom
Akárhogy, de én is csak ember vagyok
Én nem kívánok sokat csak élni, élni akarok
Élni, élni akarok, élni, élni akarok
Élni, élni akarok
A kamasz a hátizsákkal tarkón ver
Ha fékez a trolibusz beverem a fejem
A lengőajtó homlokon vág
A tolóajtó a nyakamba vág
Ha valaki az utcán meg nagyba mutogat
Az biztos, hogy egyből szájon kap
Nem is csoda, hogyha megbolondulok
Az idegeim felmondják a szolgálatot
Yo, peace a rokkernyugdíjas Zsóka néninek
És két aranyos unokájának
Yo, peace a szomszéd Józsinak
Akit négy éve leszázalékoltak
Nyugdíja 48600 pótlékokkal
És háború a közösköltség-viselőnek
És a Tóthéknak
Akik a szemetesvödrömet lökdösték
Frusztrálnak és felizgatnak
A bosszantó események rám vadásznak
Becserkésznek és nyomasztanak
A pirítóssütő kenyeret dobál
Ha nem vagyok résen el is talál
A kávé is direkt forró
Üvöltve tombol a rádió
Mindjárt átjön a szomszéd néni
Gyógyszerokról beszélgetni
Odalent az utcán zsebre megy a játék
Piszkos árnyékvetők ellopják a másét
A villamos nagyokat fékez
Ezért lett drágább a bérlet?
Túróshátú, jellemtelen emberek jönnek
Keményen agitálnak és, de semmit sem tesznek
Gombás lett a lábam az uszodában
Az urológus mondta meg, hogy nem csak a lábam
Mert az élet mindig megdobál
És az idő is mindig megdobál
Nehéz megélni a mai világban
Kizsigerel minket a Világbank
A stresszek padlóra tesznek
A stresszek mindig is lesznek
A stresszek semmibe vesznek
A stresszek mindig is lesznek
Elmegyek egy buliba, felszednék valakit
De félek attól, hogy elkapok valamit
Az arcomon egy újabb pattanás
Kinyomom, de a fekély egy kicsit se más
Ittam egy pohárból valaki után
Aphták marják szét belül a szám
Hajam meg egyre korpásabb
Ezerféle sampont kipróbáltam
Rendszeresen eszem, mindig ugyanakkor
De potyognak a fogaim és görcsöl a gyomrom
Dolgozni mennék időre reggel
A buszon persze meglöknek engem
Oké, ilyenkor büdösebb vagyok
Mert a számon át feltör a gyomor szagom
Akárhogy, de én is csak ember vagyok
Én nem kívánok sokat csak élni, élni akarok
Élni, élni akarok, élni, élni akarok
Élni, élni akarok
A kamasz a hátizsákkal tarkón ver
Ha fékez a trolibusz beverem a fejem
A lengőajtó homlokon vág
A tolóajtó a nyakamba vág
Ha valaki az utcán meg nagyba mutogat
Az biztos, hogy egyből szájon kap
Nem is csoda, hogyha megbolondulok
Az idegeim felmondják a szolgálatot
Yo, peace a rokkernyugdíjas Zsóka néninek
És két aranyos unokájának
Yo, peace a szomszéd Józsinak
Akit négy éve leszázalékoltak
Nyugdíja 48600 pótlékokkal
És háború a közösköltség-viselőnek
És a Tóthéknak
Akik a szemetesvödrömet lökdösték