Bellagio - Nincsen utam dalszöveg (lyrics)
[Bellagio - Nincsen utam dalszöveg lyrics]
Mint egy régi dallam ami réges-rég elszállt
De itt van az új, ami fülemben zúg már
Én nem tudok ellene tenni
Tudom, hogy visszatér
És ha nem szól jól, akkor is elkísér
Letaposott évek, letaposott szavak
Amit én megtanultam
Az emberek csak marnak, és akarnak
Maguknak mindent, ami jó
Ezért megtesznek bármit, mehet a hajó
De én rájöttem arra, hogy még
Nincsen meg az utam, de van egy támaszom
Amit mindig megfoghattam
Ez nem olyan dolog, amit fizetni kell
Az ember maga válogatja meg
Hogy neki ki kell
Nincsen földem, nincsen utam még
Most már nincsen remény, meleget adó fény
Kérlek, most már legalább te
Legyél itt velem
Mutasd meg, hogyan kell élnem
Elfeledett érzés, elfeledett kérdés
Emlékeimben rég elfeledett sértés
Lelkemben dúló háború az út
Ami előre visz és tovaszáll a múlt
De a múlt hatalma visszatart mindig
Nehéz dolog így a jövőben bízni
Egy dolog biztos, miben mindig hinni fogok
A remény, mit soha semmi miatt el nem dobok
Oly sötét volt akkor régen, piros volt
De most már fekete színű a vérem
Gyere most már közelebb, és soha
Ne mondj le rólam
Nyújtsad felém szép kezed
És csókolj meg gyorsan
Ohh, kérlek ne rontsd el
Gyógyítsd meg a szívem
Hisz most már elveszek, ha nem leszel velem
Nincsen földem, nincsen utam még
Most már nincsen remény, meleget adó fény
Kérlek, most már legalább te
Legyél itt velem
Mutasd meg, hogyan kell élnem
Letaposott évek, letaposott szavak
Amit én megtanultam
Az emberek csak marnak, és akarnak
Maguknak mindent, ami jó
Ezért megtesznek bármit, mehet a hajó
De én rájöttem arra, hogy még
Nincsen meg az utam, de van egy támaszom
Amit mindig megfoghattam
Ez nem olyan dolog, amit fizetni kell
Az ember maga válogatja meg
Hogy neki ki kell
De itt van az új, ami fülemben zúg már
Én nem tudok ellene tenni
Tudom, hogy visszatér
És ha nem szól jól, akkor is elkísér
Letaposott évek, letaposott szavak
Amit én megtanultam
Az emberek csak marnak, és akarnak
Maguknak mindent, ami jó
Ezért megtesznek bármit, mehet a hajó
De én rájöttem arra, hogy még
Nincsen meg az utam, de van egy támaszom
Amit mindig megfoghattam
Ez nem olyan dolog, amit fizetni kell
Az ember maga válogatja meg
Hogy neki ki kell
Nincsen földem, nincsen utam még
Most már nincsen remény, meleget adó fény
Kérlek, most már legalább te
Legyél itt velem
Mutasd meg, hogyan kell élnem
Elfeledett érzés, elfeledett kérdés
Emlékeimben rég elfeledett sértés
Lelkemben dúló háború az út
Ami előre visz és tovaszáll a múlt
De a múlt hatalma visszatart mindig
Nehéz dolog így a jövőben bízni
Egy dolog biztos, miben mindig hinni fogok
A remény, mit soha semmi miatt el nem dobok
Oly sötét volt akkor régen, piros volt
De most már fekete színű a vérem
Gyere most már közelebb, és soha
Ne mondj le rólam
Nyújtsad felém szép kezed
És csókolj meg gyorsan
Ohh, kérlek ne rontsd el
Gyógyítsd meg a szívem
Hisz most már elveszek, ha nem leszel velem
Nincsen földem, nincsen utam még
Most már nincsen remény, meleget adó fény
Kérlek, most már legalább te
Legyél itt velem
Mutasd meg, hogyan kell élnem
Letaposott évek, letaposott szavak
Amit én megtanultam
Az emberek csak marnak, és akarnak
Maguknak mindent, ami jó
Ezért megtesznek bármit, mehet a hajó
De én rájöttem arra, hogy még
Nincsen meg az utam, de van egy támaszom
Amit mindig megfoghattam
Ez nem olyan dolog, amit fizetni kell
Az ember maga válogatja meg
Hogy neki ki kell