Berencsi Attila - Ne hagyj egyedül dalszöveg (lyrics)
[Berencsi Attila - Ne hagyj egyedül dalszöveg lyrics]
Valami van, már mindenki talált
Hosszú napot, hosszú éjszakát
Előre tudtam, de húszra még húztam
Savanyú bűz marja a szemem
Besarazom inkább a kezem
Nem ülök érted 21 évet
Titkaim, oly mélyen altatom már rég
Nem zavar, lényeg, hogy nem untam meg még
A semmire a semmi mentség nem lehet
Ha így marad, senkivel nem fogok kezet
Majd ha a bú tényleg elrepűl
Ismerhetsz jól, ne hagyj egyedűl
Várj a Marson, egy házban a parton
Töröld belém, ha izzad a kezed
Véreben van, úgyis megteszed
Tíz év múlva, kérdezz meg újra
Életem, hosszú, még nem ért el a vég
Csókjaid, úgy érzem meguntam már rég
Ritka perc, szóra sem érdemes a szó
Hajnaltól nem lehet más, megint csak jó
A szavak nagyon vigyázz, eltalálhatnak
Burokban nem szültek még
Senkit halhatatlannak
Ahogy azt megszoktad már, újra minden nap
Táruljon szemed elé, egy giccses képeslap
És megint, mert néha muszály
Nézni, hogy halni kész a nyár
Tükröm tűzbe, egy fejes az űrbe
Tudom kié a lelkem
Hozzád írtam minden versem
Minden dalom, Te légy a sírom
A zöld folyó hullámain ha fényjelet
Küldenek, bocsájtsd meg minden vétkemet!
S majd válaszolj, mielőtt mennem kell
Velem az életem- tudnom kell
Hogy nem rontodtad-e el
Már sosem bánthatnak
Maradj mindig így, ilyen halhatatlannak!
Ahogy azt megszoktam már, csendes angyalnak
Szüless meg nekem, újra minden nap
A szavak nagyon vigyázz, eltalálhatnak
Burokban nem szültek még, senkit halhatlannak
Ahogy azt megszoktad már, újra minden nap
Táruljon szemed elé, egy giccses képeslap
Velem az életem- tudnom kell
Hogy nem rontodtad-e el
Hosszú napot, hosszú éjszakát
Előre tudtam, de húszra még húztam
Savanyú bűz marja a szemem
Besarazom inkább a kezem
Nem ülök érted 21 évet
Titkaim, oly mélyen altatom már rég
Nem zavar, lényeg, hogy nem untam meg még
A semmire a semmi mentség nem lehet
Ha így marad, senkivel nem fogok kezet
Majd ha a bú tényleg elrepűl
Ismerhetsz jól, ne hagyj egyedűl
Várj a Marson, egy házban a parton
Töröld belém, ha izzad a kezed
Véreben van, úgyis megteszed
Tíz év múlva, kérdezz meg újra
Életem, hosszú, még nem ért el a vég
Csókjaid, úgy érzem meguntam már rég
Ritka perc, szóra sem érdemes a szó
Hajnaltól nem lehet más, megint csak jó
A szavak nagyon vigyázz, eltalálhatnak
Burokban nem szültek még
Senkit halhatatlannak
Ahogy azt megszoktad már, újra minden nap
Táruljon szemed elé, egy giccses képeslap
És megint, mert néha muszály
Nézni, hogy halni kész a nyár
Tükröm tűzbe, egy fejes az űrbe
Tudom kié a lelkem
Hozzád írtam minden versem
Minden dalom, Te légy a sírom
A zöld folyó hullámain ha fényjelet
Küldenek, bocsájtsd meg minden vétkemet!
S majd válaszolj, mielőtt mennem kell
Velem az életem- tudnom kell
Hogy nem rontodtad-e el
Már sosem bánthatnak
Maradj mindig így, ilyen halhatatlannak!
Ahogy azt megszoktam már, csendes angyalnak
Szüless meg nekem, újra minden nap
A szavak nagyon vigyázz, eltalálhatnak
Burokban nem szültek még, senkit halhatlannak
Ahogy azt megszoktad már, újra minden nap
Táruljon szemed elé, egy giccses képeslap
Velem az életem- tudnom kell
Hogy nem rontodtad-e el