Berkesi Alex - 42. zsoltár dalszöveg (lyrics)
[Berkesi Alex - 42. zsoltár dalszöveg lyrics]
Ételem mert nincsen fohászkodás nélkül
Italom csak méreg keserű könnyemtűl
Midőn ily szót hallok én ellenségimtűl
Kiben lelkem elhűl
Mond: Te számkivetett, nyavalyás, megomlott
Amaz reménletted Istened most holott?
Tőled immár régen talán elhasonlott?
Hogy vagy ilyen romlott?
Midőn nagy sereggel, zengéssel-bongással
Templomodban mentem szentelő áldással
Szintén az ajtódig, sok szép hangossággal
Oly nagy méltósággal!
De Te mindazáltal, szomjú lelkem, ne félj
Sőt régi uradban minden ellen remélj
Bízván kegyelmében, higgy és csendesen élj
Gonoszt hozzá ne vélj
Mert még megtéríti régi szerencsédet
Kiben virágoztat jókkal úgy tégedet
Tél után tavasszal mint az szép kerteket
Megáldja fejedet
Mondok: csak ne kérdjék, hogí hol én Istenem?
Mert mérgemben akkor nem tudok mit tennem
Hogy avval terjesztik keservemet bennem
Kész volnék holt lennem
No azért elbágyadt lelkem, te ne búsulj
Buzgó imádsággal sőt uradra borulj
Erős reménységgel csak őhozzá szorulj
Tőle el ne fordulj!
Italom csak méreg keserű könnyemtűl
Midőn ily szót hallok én ellenségimtűl
Kiben lelkem elhűl
Mond: Te számkivetett, nyavalyás, megomlott
Amaz reménletted Istened most holott?
Tőled immár régen talán elhasonlott?
Hogy vagy ilyen romlott?
Midőn nagy sereggel, zengéssel-bongással
Templomodban mentem szentelő áldással
Szintén az ajtódig, sok szép hangossággal
Oly nagy méltósággal!
De Te mindazáltal, szomjú lelkem, ne félj
Sőt régi uradban minden ellen remélj
Bízván kegyelmében, higgy és csendesen élj
Gonoszt hozzá ne vélj
Mert még megtéríti régi szerencsédet
Kiben virágoztat jókkal úgy tégedet
Tél után tavasszal mint az szép kerteket
Megáldja fejedet
Mondok: csak ne kérdjék, hogí hol én Istenem?
Mert mérgemben akkor nem tudok mit tennem
Hogy avval terjesztik keservemet bennem
Kész volnék holt lennem
No azért elbágyadt lelkem, te ne búsulj
Buzgó imádsággal sőt uradra borulj
Erős reménységgel csak őhozzá szorulj
Tőle el ne fordulj!