Beszterce ostroma (Daljáték) - Téboly trió dalszöveg (lyrics)
[Beszterce ostroma Daljáték - Téboly trió dalszöveg lyrics]
(Pongrácz) : Lehet, hogy a nagyvilágban
Ezerféle igazság van, ám de itt a váramban
Egy van csak, s az nálam van!
Tudom én, hogy mi vonz benne
Csupán csak a pénze! Ismerted őt idáig is
Nem kérted meg mégse!
(Miloszláv) : Rágalom! Vén bolond!
Nem kell nékem hozomány!
Nincs számomra kerek földön
Nagyobb kincs, mint e lány!
Szeretem! Szeretem!
Csak rá vágytam mindig én!
Gyermekként már megszerettem
Nem lesz másé, csak enyém!
(Pongrácz) : Ne gondold, hogy bedőlünk
A válogatott szóknak!
Ha fiskális mondja őket, hamiskásan szólnak!
Nem a szíved hozott téged
A megbízód küldött
Jól tudom, hogy nem vagy más
Mint besztercei ügynök!
(Miloszláv) : Hülyeség! Szeretem!
Nincs itt ügy, csak szerelem!
Elviszem innen, s ő eljön velem!
(Pongrácz) : Szólj te is, gyermekem!
Válaszolj, hogy lássa
Nem vágyódsz te cseppet sem
Egy ilyenfajta társra!
(Apolka) : Szeretem őt, szeretem őt
Kimondom Isten és ember előtt!
Őhozzá tartoztam gyermekként már
S tudtam, hogy ő is vár!
(Pongrácz) :
Nem adlak hozzá egy jöttmenthez téged
Százszámra találhatsz te jóval különb férjet!
Tenéked egy herceg jár, vagy
Éppen egy király
Nem az a pojáca, körmönfont hitványa!
(Miloszláv) :
Elég volt ebből! A törvény beszél!
Nagyon messze ment, komoly büntetést
Kaphat majd ezért
Nem apja néki, s a gyámja se még
Térjen észre
Vagy tönkre tétetem – legyen már elég!
8Apolka) :
Kérlek, ne bántsd! Kérlek, ne bántsd!
Javamat nézi csak ő, semmi mást!
Lányaként tekintek rá, és féltem őt!
(Pongrácz) :
Ne félts te engemet, nincsen miért!
Jobb helyről tudom én az igaz törvényt!
(Apolka) : Szeretjük egymást minden felett!
8Miloszláv) :
Fogja föl végre, hogy vénember lett!
(Együtt) : Szeretem őt! Szeretem őt!
(Miloszláv: Apolka) :
Elviszem innen, hát jöjj! Elmegyek véle
Hát jöjj!
Szeretlek én, szeretlek én, szeretlek, jöjj!
(Pongrácz) :
Jól van, ha te úgy, te hitvány pondró!
Harcolni akarsz? Nekem úgy is jó!
Nagyra nyílt száj és csekélyke ész
Most próbálj szájalni, mutasd, mit érsz!
EGYSZERRE: (Pongrácz: Miloszláv: Apolka) :
Úgy, úgy, csak mondd, Hé, te nem tudod
Hagyják abba!
Felfújt hólyag! Hogy kivel kezdesz
Ki! Nem kell harc!
Úgyse engedem majd! Te ostoba, pökhendi
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Rozzant senki!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! A megye
A város Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Mind mellettem
Van! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! És kiállnak
Értem Jól viselkedem majd!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Az országházban!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Még a miniszterelnök
Is Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Pontosan tudja
Úgyse engedem majd! Hogy ki vagyok én!
Úgyse engedem majd! És tudd meg, te gróf
Úgyse engedem majd! Hogy a király is ismer
Úgyse engedem majd! Meglásd, hogy végül majd
Úgyse engedem majd! Engedned kell!
Úgyis engeded majd! Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd! Úgyis engeded majd őt!
Ezerféle igazság van, ám de itt a váramban
Egy van csak, s az nálam van!
Tudom én, hogy mi vonz benne
Csupán csak a pénze! Ismerted őt idáig is
Nem kérted meg mégse!
(Miloszláv) : Rágalom! Vén bolond!
Nem kell nékem hozomány!
Nincs számomra kerek földön
Nagyobb kincs, mint e lány!
Szeretem! Szeretem!
Csak rá vágytam mindig én!
Gyermekként már megszerettem
Nem lesz másé, csak enyém!
(Pongrácz) : Ne gondold, hogy bedőlünk
A válogatott szóknak!
Ha fiskális mondja őket, hamiskásan szólnak!
Nem a szíved hozott téged
A megbízód küldött
Jól tudom, hogy nem vagy más
Mint besztercei ügynök!
(Miloszláv) : Hülyeség! Szeretem!
Nincs itt ügy, csak szerelem!
Elviszem innen, s ő eljön velem!
(Pongrácz) : Szólj te is, gyermekem!
Válaszolj, hogy lássa
Nem vágyódsz te cseppet sem
Egy ilyenfajta társra!
(Apolka) : Szeretem őt, szeretem őt
Kimondom Isten és ember előtt!
Őhozzá tartoztam gyermekként már
S tudtam, hogy ő is vár!
(Pongrácz) :
Nem adlak hozzá egy jöttmenthez téged
Százszámra találhatsz te jóval különb férjet!
Tenéked egy herceg jár, vagy
Éppen egy király
Nem az a pojáca, körmönfont hitványa!
(Miloszláv) :
Elég volt ebből! A törvény beszél!
Nagyon messze ment, komoly büntetést
Kaphat majd ezért
Nem apja néki, s a gyámja se még
Térjen észre
Vagy tönkre tétetem – legyen már elég!
8Apolka) :
Kérlek, ne bántsd! Kérlek, ne bántsd!
Javamat nézi csak ő, semmi mást!
Lányaként tekintek rá, és féltem őt!
(Pongrácz) :
Ne félts te engemet, nincsen miért!
Jobb helyről tudom én az igaz törvényt!
(Apolka) : Szeretjük egymást minden felett!
8Miloszláv) :
Fogja föl végre, hogy vénember lett!
(Együtt) : Szeretem őt! Szeretem őt!
(Miloszláv: Apolka) :
Elviszem innen, hát jöjj! Elmegyek véle
Hát jöjj!
Szeretlek én, szeretlek én, szeretlek, jöjj!
(Pongrácz) :
Jól van, ha te úgy, te hitvány pondró!
Harcolni akarsz? Nekem úgy is jó!
Nagyra nyílt száj és csekélyke ész
Most próbálj szájalni, mutasd, mit érsz!
EGYSZERRE: (Pongrácz: Miloszláv: Apolka) :
Úgy, úgy, csak mondd, Hé, te nem tudod
Hagyják abba!
Felfújt hólyag! Hogy kivel kezdesz
Ki! Nem kell harc!
Úgyse engedem majd! Te ostoba, pökhendi
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Rozzant senki!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! A megye
A város Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Mind mellettem
Van! Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! És kiállnak
Értem Jól viselkedem majd!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Az országházban!
Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Még a miniszterelnök
Is Jól viselkedem majd!
Úgyse engedem majd! Pontosan tudja
Úgyse engedem majd! Hogy ki vagyok én!
Úgyse engedem majd! És tudd meg, te gróf
Úgyse engedem majd! Hogy a király is ismer
Úgyse engedem majd! Meglásd, hogy végül majd
Úgyse engedem majd! Engedned kell!
Úgyis engeded majd! Úgyis engeded majd!
Úgyis engeded majd! Úgyis engeded majd őt!