Bezzi - Őszinte dalszöveg (lyrics)
[Bezzi - Őszinte dalszöveg lyrics]
Ebben a világban, úgy dobják a kockát
Hogy látod a végét és
Minden tüskében a rozsdát
Kérlek szólj rám, hogyha rossz úton károk!
Kérlek szólj már, mert átbasznak a számok!
Ami előttem és mögöttem
Én mindent töröltem
Elmosták a könnyek a lapokat
De a tinta kitöltötte, a következőt
Miért ilyen kegyetlen ez a játék, miért szúr
A tüske? Miért nincsen meg az árnyék
Hogy lássam minden ember szívében
Mit rontott el?
Mikor, hol kell az a plusz kéz
Hogy húzzon fel a mélyből?
Látom a szemedben az életed
Lepörög minden nap
Hogy szia csók és ég veled
Tedd a szívedre a két kezed és ugye érzed
Hogy az új napra dobban, az újra érted?
Ami elmúlt azon fátyol
De büszkén nézek vissza
Az én voltam most meg én vagyok így tiszta
Minden embernek, hogy ki szemébe néznek
Ki súgja a fülükbe, hogy kérlek érts meg
Érts meg
Kérlek szólj rám! Szólj már!
Látom a szemedben az életet
Hogyha instabil a talaj, hogyha
Sötétek a képek
Akkor tudom, tudom, hogy más útra térek
Lettem aki voltam és vagyok az ki leszek
Én és én, majd összeforr a két felem
Megtalálom azt az utat, ahol jó
És szép minden, ahol nem kell álmodnom
Hogy rend legyen a szívben
Hogy rend legyen a szívvel
És ne kelljen senkit se bántanom
Mert annyi szívet törtem
Hogyha levernék a hátamon
Minden bot eltörne, sose érnénk a végére
De őszinte gyerek vagyok
Megtudsz rólam mindent
Még a szívem fagyott, vagy kőből van
Vagy kővé tették az évek
Nézz körül, minden, minden szirom elégett
Vagy kőből van, vagy kővé tették az évek
Nézz körül, minden, minden szirom elégett
Gyerekből pimasz
Pimaszból olyan kölyök lettem
Aki megtapossa az utcát
De a keze mégis zsebben, kapucni fejre
Majd az éj takarja arcom
Nem akarok más lenni
Csak megvívni a harcom az élettel
Mint minden más ember, egyszer elesik
Máskor pedig felkel nekem csak ez kell
Tűzbe tettem a tervekkel
Mert a gondolataid nem leplezed a szemeddel
Tükröződik benne minden, minden kép
Mert van, hogy a szív eltép
De van aki szívre tép kérlek ne kérdezz!
Lásd a szememben, a szövegben
Hogy mind én vagyok
És én sem vagyok töretlen
Őszinte minden szó
És egybe van minden darab
Mert tudom minden szavam
Én vagyok saját magam
Én vagyok saját magam én
Kérlek szólj rám! Szólj már!
Látom a szemedben az életet
Rend legyen a szívben
De őszinte gyerek vagyok
Én vagyok saját magam
Hogy látod a végét és
Minden tüskében a rozsdát
Kérlek szólj rám, hogyha rossz úton károk!
Kérlek szólj már, mert átbasznak a számok!
Ami előttem és mögöttem
Én mindent töröltem
Elmosták a könnyek a lapokat
De a tinta kitöltötte, a következőt
Miért ilyen kegyetlen ez a játék, miért szúr
A tüske? Miért nincsen meg az árnyék
Hogy lássam minden ember szívében
Mit rontott el?
Mikor, hol kell az a plusz kéz
Hogy húzzon fel a mélyből?
Látom a szemedben az életed
Lepörög minden nap
Hogy szia csók és ég veled
Tedd a szívedre a két kezed és ugye érzed
Hogy az új napra dobban, az újra érted?
Ami elmúlt azon fátyol
De büszkén nézek vissza
Az én voltam most meg én vagyok így tiszta
Minden embernek, hogy ki szemébe néznek
Ki súgja a fülükbe, hogy kérlek érts meg
Érts meg
Kérlek szólj rám! Szólj már!
Látom a szemedben az életet
Hogyha instabil a talaj, hogyha
Sötétek a képek
Akkor tudom, tudom, hogy más útra térek
Lettem aki voltam és vagyok az ki leszek
Én és én, majd összeforr a két felem
Megtalálom azt az utat, ahol jó
És szép minden, ahol nem kell álmodnom
Hogy rend legyen a szívben
Hogy rend legyen a szívvel
És ne kelljen senkit se bántanom
Mert annyi szívet törtem
Hogyha levernék a hátamon
Minden bot eltörne, sose érnénk a végére
De őszinte gyerek vagyok
Megtudsz rólam mindent
Még a szívem fagyott, vagy kőből van
Vagy kővé tették az évek
Nézz körül, minden, minden szirom elégett
Vagy kőből van, vagy kővé tették az évek
Nézz körül, minden, minden szirom elégett
Gyerekből pimasz
Pimaszból olyan kölyök lettem
Aki megtapossa az utcát
De a keze mégis zsebben, kapucni fejre
Majd az éj takarja arcom
Nem akarok más lenni
Csak megvívni a harcom az élettel
Mint minden más ember, egyszer elesik
Máskor pedig felkel nekem csak ez kell
Tűzbe tettem a tervekkel
Mert a gondolataid nem leplezed a szemeddel
Tükröződik benne minden, minden kép
Mert van, hogy a szív eltép
De van aki szívre tép kérlek ne kérdezz!
Lásd a szememben, a szövegben
Hogy mind én vagyok
És én sem vagyok töretlen
Őszinte minden szó
És egybe van minden darab
Mert tudom minden szavam
Én vagyok saját magam
Én vagyok saját magam én
Kérlek szólj rám! Szólj már!
Látom a szemedben az életet
Rend legyen a szívben
De őszinte gyerek vagyok
Én vagyok saját magam