Big Jump - Hervadt virágok dalszöveg (lyrics)
[Big Jump - Hervadt virágok dalszöveg lyrics]
Mikor virág is volt, s elvirágzott
Elővette minden rejtett báját
Közel hajolt, úgy tündökölt
Mint egy elérhető fényes csillag az égről
Leül jeleket rajzol, az úton a porba
Rendezetten szépen, egymás után sorba
Majd a kezével fel az égre mutat
Vonalakat húz a csillagok közt
Alkossanak végre egy összefüggő képet
Ne pedig illúzió képpen
Ragyogjon snasszan szépen
Nemsok éppen ennyi, amit meg kéne még tenni
Dióhéjba költözve élt
Odakinn az erdő szélén
Két szoba, konyha kicsike spájz
Ígéretektől zsúfolt padlás, egyedül volt
Hiányzott a társaság
Csak a később tudta meg, mikor megmondták
Akik elhozták a szót
Úgy, hogy hanggal együtt szólt
Talán erről írni kéne néhány sort
Akik elhozták a szót
Úgy, hogy hanggal együtt szólt
Talán erről írni kéne néhány sort
Mikor virág is volt, s elvirágzott
Elővette minden rejtett báját
Közel hajolt, úgy tündökölt
Mint egy elérhető fényes csillag az égről
Leül jeleket rajzol, az úton a porba
Rendezetten szépen, egymás után sorba
Majd a kezével fel az égre mutat
Vonalakat húz csillagok közt
Alkossanak végre egy összefüggő képet
Ne pedig illúzió képpen
Ragyogjon snasszan szépen
Nemsok éppen ennyi, amit meg kéne még tenni
Hosszú az út nagyon kevés, azon túl magányos
Bonyolult, eszetlenül bolyongva
Meztelenül az éjj leplébe bújva
Szunnyad a fény mint zenész a szél szólamba
Kezdett szedett vedett hangokon rekedten
Én itt rekedtem, merre menjek itt a
Rengetegben, asszem eltévedtem
Annyi baj legyen már
Mikor virág is volt, s elvirágzott
Elővette minden rejtett báját
Közel hajolt, úgy tündökölt
Mint egy elérhető fényes csillag az égről
Leül jeleket rajzol, az úton a porba
Rendezetten szépen, egymás után sorba
Majd a kezével fel az égre mutat
Vonalakat húz a csillagok közt
Alkossanak végre egy összefüggő képet
Ne pedig illúzió képpen
Ragyoglyon snasszan szépen
Nemsok éppen ennyi, amit meg kéne még tenni
Hosszú az út nagyon kevés, azon túl magányos
Bonyolult, eszetlenül bolyongva
Meztelenül az éjj leplébe bújva
Szunnyad a fény mint zenész a szél szólamba
Kezdett szedett vedett hangokon rekedten
Én itt rekedtem, merre menjek itt a
Rengetegben, asszem eltévedtem
Annyi baj legyen már
Elővette minden rejtett báját
Közel hajolt, úgy tündökölt
Mint egy elérhető fényes csillag az égről
Leül jeleket rajzol, az úton a porba
Rendezetten szépen, egymás után sorba
Majd a kezével fel az égre mutat
Vonalakat húz a csillagok közt
Alkossanak végre egy összefüggő képet
Ne pedig illúzió képpen
Ragyogjon snasszan szépen
Nemsok éppen ennyi, amit meg kéne még tenni
Dióhéjba költözve élt
Odakinn az erdő szélén
Két szoba, konyha kicsike spájz
Ígéretektől zsúfolt padlás, egyedül volt
Hiányzott a társaság
Csak a később tudta meg, mikor megmondták
Akik elhozták a szót
Úgy, hogy hanggal együtt szólt
Talán erről írni kéne néhány sort
Akik elhozták a szót
Úgy, hogy hanggal együtt szólt
Talán erről írni kéne néhány sort
Mikor virág is volt, s elvirágzott
Elővette minden rejtett báját
Közel hajolt, úgy tündökölt
Mint egy elérhető fényes csillag az égről
Leül jeleket rajzol, az úton a porba
Rendezetten szépen, egymás után sorba
Majd a kezével fel az égre mutat
Vonalakat húz csillagok közt
Alkossanak végre egy összefüggő képet
Ne pedig illúzió képpen
Ragyogjon snasszan szépen
Nemsok éppen ennyi, amit meg kéne még tenni
Hosszú az út nagyon kevés, azon túl magányos
Bonyolult, eszetlenül bolyongva
Meztelenül az éjj leplébe bújva
Szunnyad a fény mint zenész a szél szólamba
Kezdett szedett vedett hangokon rekedten
Én itt rekedtem, merre menjek itt a
Rengetegben, asszem eltévedtem
Annyi baj legyen már
Mikor virág is volt, s elvirágzott
Elővette minden rejtett báját
Közel hajolt, úgy tündökölt
Mint egy elérhető fényes csillag az égről
Leül jeleket rajzol, az úton a porba
Rendezetten szépen, egymás után sorba
Majd a kezével fel az égre mutat
Vonalakat húz a csillagok közt
Alkossanak végre egy összefüggő képet
Ne pedig illúzió képpen
Ragyoglyon snasszan szépen
Nemsok éppen ennyi, amit meg kéne még tenni
Hosszú az út nagyon kevés, azon túl magányos
Bonyolult, eszetlenül bolyongva
Meztelenül az éjj leplébe bújva
Szunnyad a fény mint zenész a szél szólamba
Kezdett szedett vedett hangokon rekedten
Én itt rekedtem, merre menjek itt a
Rengetegben, asszem eltévedtem
Annyi baj legyen már