Bot Gábor - Vándor dalszöveg (lyrics)
[Bot Gábor - Vándor dalszöveg lyrics]
És odakinn az éjben járt valahol
Vándor nem oly rég volt
Hogy odakinn az éjben várta a Hold
Aki árnyakkal a ködben jár
Kinek álma valahol távol már
Akit csillagfényes éggel megszólít az éjjel
Új utakra hívja őt az alkony, a vágy
Árnyak közt az éjben lélek-hideg télben
Forró szíved rám talált és átmelegít
Átölel a fényed
Új utakra hív (egy szótag maradjon el)
(A) sápadt fényű Hold hiába szólít
Vándor, aki rég volt
Már nem bolyong az éjben céltalanul
Vándor, milyen rég volt
Hogy ezüstszínű fénnyel hívta a Hold
Kinek lelke lassan köddé vált
Úgy kívánja a forró napsugárt
Aki kergeti az éjben (Az) elveszett reményt
És végre újra megtalálta nálad a fényt!
Árnyak közt az éjben lélek-hideg télben
Forró szíved rám talált és átmelegít
Átölel a fényed
Új utakra hív (egy szótag maradjon el)
(A) sápadt fényű Hold hiába szólít
És a vágy, mi hajt sok éven át
Már nem kerget több éjen át
Mert az életem dalban élhetem
Ha megteszem, és engedem, hogy szálljon a szó
Óóóóóóó, óóóóó, jóóó
Átölel a fényed új utakra hív
Ragyog rám a hold és bátran szól már hozzám
A vándor haza talált