Bovden - Végállomás dalszöveg (lyrics)

[Bovden - Végállomás dalszöveg lyrics]

Állsz a megállóban, és az órádat lesed
Állsz a tömegben, és a tájat kémleled

Unod magad, nem tudod mihez kezdj
Késztetést érzel, hogy cselekedj

Beáll a busz, te felszállsz reá
Leülsz egy székre, hogy úgy indulj tovább

Kényelmesnek érzed, a székedet
De nem veszed észre, hogy ezt csak képzeled!

: Az elején vagy még
Jöhet bármi! Az út végéig
Ki kell bírni, nem tudod még
Mi vár reád! Közel van már
A végállomás!

Az alagút jelzi, az utad végét!
Talán már látod, a fényt az út végén



Fáradt vagy már, alíg bírod
Szeretnéd megásni, magadnak a sírod!

A végállomást közeledik
Ráeszmélsz de minek, a szemed csukva tartod
Mert kinyitni nem mered!

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez