Caramel - Végtelen dalszöveg (lyrics)

Ki az, aki tudja merre fúj a szél?
Ki az, aki tudja hol talál a holnap?
Ki lesz majd aki biztos elkisér
Ha majd rossz napokon félelmek elrabolnak

Nem volt még aki nem hibázta el
Nem volt még aki semmit nem veszített
Amit féltünk olyan könnyen illan el
Lehet, megéget, ami tegnap felhevített

Mint egy jégvirág, nézem az üvegen át
Mint egy forró szél, úgy fújt a szívemen át
Hittem már délibábnak a nap sugarát
Valami elmúlt, valaki mindig a szívedbe lát
A szívedbe lát a szívedbe lát
A szívedbe lát

Ref: Most újra élek, elhagy a félelem
Amit elhibáztam, az a végzetem
Ha érez a szív, elfut az értelem
Soha nem feledem, hogy ez a szerelem
Vágtelen! Végtelen!

Körbe zárt már a végtelen sötét
Az esti égbolt csillag tengerében
Véget nem érő télnek hidegét
Túléltem emléked rejtekében

Ki az, aki tudja, hol van épp a láz
Sokszor elhittük már játékát a fénynek
Vakságba, vagy arany ködbe zársz
Az érző szívek útvesztőre lépnek

Mint egy jégvirág, nézem az üvegen át
Mint egy forró szél, úgy fújt a szívemen át
Hittem már délibábnak a nap sugarát
Valami elmúlt, valaki mindig a szívedbe lát
A szívedbe lát

Most újra élek, elhagy a félelem
Amit elhibáztam, az a végzetem
Ha érez a szív, elfut az értelem
Soha nem feledem, hogy ez a szerelem

Most újra élek, elhagy a félelem
Amit elhibáztam, az a végzetem
Ha érez a szív, elfut az értelem
Soha nem feledem, hogy ez a szerelem
Végtelen! Végtelen!
Végtelen!

Végtelen!