Consortes - Hangulatfüggő dalszöveg (lyrics)

Jönnek, mmennek, szöknek
A percek törnek csendet

Valamikor van ihletem - máskor meg nem
A fejemet törhetem - feleslegesen
Hangulatfüggő, hogy torz - vagy
Tündöklő a képem
Néha nem mozgat már semmi - később meg minden

Boney:

Mikor mindegy minek cserélem a szavakat
Ez ma nem, észre se veszem
Már bámulom a falat
Van, hogy hónapokig nem fogok
A kezembe tollat mert nincs, mi mozgat
Mindig csak a "majd holnap"
Folytat, aztán úgy hagy, mindent ahogy eddig
Nem változtat semmit, az idő meg csak szökik


Mire megfogadom, hogy megcsinálom
De nem most hanem máskor
Mikor kedvem lesz, ha hatni kezd
Mi nem hatott már vagy százszor
Aztán bumm, beüt a rum
Valami van és újra érzem
Végre a sorokat írom, már nem vérzem
Nem bántok jól vagyok így
Is kapok lehet sokat
Igaz hamis csókot, bókot vagy pofonokat
Cinikus tekintet lepereg már
Semmit nem tartogat
Sírok pedig a bánat pont most nem fojtogat
Csak oltogat az érzés, halogat vagy hajt
A hangulat-kérdés vagy egy lépés
Ami felkavart

Bogár:

Úúúúúúcsak változna már
Talán a sült galambra várok, tétlenül állok
Vagy ülök, de a sorok nem jönnek
Kis manók a fejemben csomókat kötnek
Az ötlet-áradatok nem szöknek
Még egy italhoz löknek
Még egy italhoz löknek (löknek)

Bridge