Critical Points - 3 életérzés dalszöveg (lyrics)

Brevy: Elsódrottam a fény lukat égetett
Fejembe sírni szerettem volna
Fájdalom nevébe bölcsőmből a síromba nézve
A rap 3 betűjét a szívedbe véste
És te néztél a törvénnyel szembe
Meder mélyéböl arcom a ködbe
Rímeim nem kötnek, törnek, maszkokat tépnek
Öntenek emberi alakot, érzelmek kértetnek
Meggyógyitanak, képek pörögnek
Tudatot tágítanak
Láthatatlan kezek felállítanak
Ebbe a világba szólítanak
Jövünk a ''trappel'' utunk nem
Vezethet a mennybe
Az élet terhe kulcsot ad a szívbe
Istenbe nézve a láncot ledobva
Új utakra térve

Refrén: (Mes)
Tudni kell Hinni kell Bízni kell
A Hold és a Nap is nekünk jön fel


Más nappal és más éjjel az énünk
Ne adjuk fel amíg lehet éljünk
Semmitől se féljünk bele kell törődnünk
A halállal egyszer majd mind szembe nézünk
A mennyben egymástól majd bocsánatot kérünk
Szemet hunyunk vétkünkre majd
Mindent elfelejtünk

Mes:
Most talán észre vetted, hogy én is létezek
Vihar van kinnt hát menedéket keresek
Majd várom az időt revansot vehetek
Szenvedek, mindegy veled vagy nélküled
Valamikor szemedbe láttam a tükör képem
Mára sötétbe borult akárhogy nézem
Volt, hogy könnyeidet adtad mosolyomért
Volt, hogy bánatodat kaptad boldogságomért
Mindig azt adtad amit a lelkem kért
És vártad, hogy eljön amit az élet ígért
De álmod szempillantás alatt véget ért
Mikor nem kaptál mást csak könnyeket és vért
Itt van amit adtál gyere vissza veheted
A szívemben őrzöm nem baj kitépheted
Megtette más is és túl éltem
Bár akkor mindig hozzád menekültem

Refrén: (Mes)
Tudni kell Hinni kell Bízni kell
A Hold és a Nap is nekünk jön fel
Más nappal és más éjjel az énünk
Ne adjuk fel amíg lehet éljünk
Semmitől se féljünk bele kell törődnünk
A halállal egyszer majd mind szembe nézünk
A mennyben egymástól majd bocsánatot kérünk
Szemet hunyunk vétkünkre majd
Mindent elfelejtünk

Brevy: Könnycseppben emlékek égnek a tűzben
Lelkek a ködben eltűnnek hírtelen
Hangukat hallom örökké szünetelen arcok
Felvillanásként hirtelen rémült szemüket
Soha nem feledem, ébren álmodom
Kinyitnám a szememet ne feledd a nevemet
Szorítsd a kezemet, már elkéne engednem
Vérző szellememet mögöttünk fények
Elöttünk árnyak járnak, belém
Járványként szállnak
Átszakadnak gátak, felépített majd
Ledöntött várak
Hol már emberek nem csak szellemek járnak
Régen nevettek, most kíntől kiabálnak
Idáig követnek, a földbe temetnek
Por a köveknek, követeknek méreg
Kritikusok a tények, gonoszan nem múltak évek

Refrén: (Mes,)
Tudni kell Hinni kell Bízni kell
A Hold és a Nap is nekünk jön fel
Más nappal és más éjjel az énünk
Ne adjuk fel amíg lehet éljünk
Semmitől se féljünk bele kell törődnünk
A halállal egyszer majd mind szembe nézünk
A mennyben egymástól majd bocsánatot kérünk
Szemet hunyunk vétkünkre majd
Mindent elfelejtünk