Critical Points - Eladtál mindent dalszöveg (lyrics)

Történnek dolgok, mitől megváltozik
A lételem
Csináltatok dolgokat, de miért tettétek
Kérdezem?! Azt hiszem, hogy tisztelsz
Te meg fasszopónak tartasz
Elhiszel szavakat, mit nem tőlem hallasz
De miért? Ezt újra fel
Kell tennem, normális vagyok
Mielőtt azzá kell lennem minek gondolsz
Minek hátam mögött mondasz
Belefáradtam, most már akárhol beronthatsz
De nem érdekel, pedig eddig
Szavadat nagyra tartottam
Én hittem rólad valamit és
Nem erre számítottam
Meglepődtem, a kést a hátamból kihúztam
Letöröltem a vért, a pengén a nevedet láttam
Jobb lett volna szemtől szembe
Hogy szavaid arcon csapjanak
Tudom bántott volna
Mégis igaz barátnak tartanálak


Lehet megbántottalak
De miért nem szóltál időben?
Mikor az utolsó csapást mérted rám
A földön feküdtem és néztem, nem értem
A félelmet nem éreztem meg
Még magamtól kérdeztem
Hogy miért tetted ezt istenem?
Tudom hibás vagyok, én ezzel szembe néztem
De hogy ti miért tettétek azt
Még mindig nem értem


Eladtad mindazt, amitől ember az ember
Itt van egy töltény és mellette egy fegyver
Gyere vedd el, ha a szenvedés nem kell!
Könnyíthetsz magadon, ha a szenvedés nem kell

Emlékszem a szemedre, ami jól
Takarta az érdeked, mikor hazudtam én neked?
Kihasználtad, hogy bíztam benned
Eltiportál a hazugság tőrjével
Szíven szúrtál
Miközben kirángattalak a szarból
Te belerántottál!
Elloptad a sorsom, mindent elvettél
Elloptad az életem, a
Hátam mögött kinevettél
Elloptad a mindenem, az álmom, a jövőm
A reményem ki kell állnom keményen
A számlát kiegyenlítem
Úgyhogy nyugodj meg békében, hosszában
Széltében! Széttépem a múltam, az állás
Nem marad döntetlen
Elfogadom a tényt, jól meg is emésztem
Majd kihányom
Hogy ingyen osztogathassam a világon
Az olyanoknak mint te! Soha
Nem voltál őszinte
Hogy nézel könnyedén így az emberek szemébe?
Mondd, mit látsz a tükörbe?
Remélem az elvérzett emlékeket
A tőrbe csalt időket
Az órát visszatekerheted
De nem tudod megváltoztatni a jövőnket!
Elástad magad élve
A megbízhatatlanság féltve őrzött rabja
Vagy egy életre!



Életet élni minden nap úgy
Ahogy megszabták nekünk ott fent
Az ősi nagyok
Kiknek létezése kérdéses, és ha a baj nagy
Azt érezzük, a sok isten minket elhagy
De nem kell messze menni
Hogy a valódi okokat fel lehessen tárni
Elég egy gondolat, amely ott lappang bennünk
Mégis elhessegetjük
"Mindenki szeret, senki nem árthat nekünk!" >
>Tévedni nagyon is emberi dolog
Forog ez a világ
Gondolj csak azokra az időkre
Mikor még azt mondták a föld lapos
Magukat becsapták, ráéreztek milyen az
És sokan rajta maradtak
A hazugság hálóját szórják, és
Aratnak azok között
Akik MÉG nem tanulták meg
Hogy a legnagyobb ellenséged
Aki hátba vereget!
Lehet szimpatikus a szemedbe mondja
De később semmi meg nem gátolja
Hogy ott, és akkor adjon ki téged
Mikor a legkevésbé várnád
Hát kérlek csak okosan a
Nyájas, settenkedő néppel
Amely körülvesz minket akár minden
Éjjel > a sötétség de jól jegyezd meg
Egy szikra kell csak és fény lesz!