Cseh Tamás - Szöveg 04. (Mélyrepülés) dalszöveg (lyrics)

Ki? Én!
Minden felelősséget vállalok, Joós elvtárs!
Nincs más megoldás nem lehet vele beszélni
Nem hajlandó megígérni semmit
Egyszer úgyis meg fogja csinálni
És akkor már jobb, ha támogatjuk
Hát végül is nem ezt akarjuk mindannyian?
Egy emelkedő ország, ez lebeg előttünk
Na nem igaz?
Hát engedélyezzük neki, hogy felénekelje
Végtére is már el volt határozva, hogy
Sokan már számítanak rá!

A kagylóból dúlás-fúlás félreismerhetetlen
Jelei érkeztek, hogy:
- Miket fecseg itt összevissza?
Azt hiszi, hogy a maga felelőssége kiterjed
Erre a kísérletre? Azt képzeli
Hogy ez nem több kulturális tyúkbél
Rángatásnál, gittrágásnál?
Egy ország a levegőben!


Azt hiszi, hogy ez játék?
És mit szólnak a szomszédaink
Ha mi csak úgy elemelkedünk közülük
Ripsz-ropsz! És az átmenő utak?
A hajózó járatok?
A krivoj-rogi vasérc majd potyog
Mohácsnál a fekete lyukba?
És ha nem pont kilencvenháromezer
Négyzetkilométer emelkedne? Hanem több!
Vagy kevesebb? Ki vállalja?
Eszén van maga, drágám?
Nem lehet eladni az ötletet a KGST piacán!
Szigorúan meg kell tartani
A kísérleti jelleget! Megmondtam világosan
Egyetlen házat engedélyezek az menjen
Aztán meglátjuk, ha beválik
Jövőre egész kerületről is szó lehet
Ha minden jól megy de momentán egy ház!
Az viszont ebben a nehéz helyzetben
Halaszthatatlan! Azt még ma, érti?
Még ma! Még ma! Még ma! Még ma!

És azzal kattant a vonal
A telefon túlsó végén
Joó Zsuzsa is letette a telefont
És az akkor már mellette álló Novákra támadt
Hogy:
- Itt vagy, te Isten szerencsétlen barma!
Megint belemásztál! Megint bevittek!
Most jelentettem!
Szerencséd, hogy én jelentettem
Hogy tőlem tudták meg
Így még marad valami remény egyetlen ház
Még ma! Hallottad te is
- Ne törődj semmivel! - mondta Novák
Nálam a reménység, nálam a vigasz
Gyere, Zsuzsika, azt hiszem
Hogy én fellépnék a színházadban
- Nagy előadás lenne! Van a színpad
Fönn farsangi díszek, lent
Egy éttermi asztal
Meg egy szék, én annál ülök és nézek
És mindenre képes vagyok
- Igen! Igen?- mondta Joó Zsuzsa - És aztán?
- Nincs aztán - nevetett Novák - Ennyi
Mindenki érzi majd, hogy azonnal
Énekelni kezdek egy különös hangfekvésben
Az ország meg sutty, sutty, sutty, fölfelé
Én nem kezdek énekelni, persze
A feszültség meg nőttön-nő
És szállunk mindannyian egy helyben

Mélyrepülés… Mélyrepülés! - ez lenne a címe
Mert egyetlen házról szó sem lehet
Nem fogom kiröhögtetni magam
Egy ilyen bárgyú ötlettel
Ilyet ne is ígérgess a nevemben! (nevet)
Még ma! Lehet, hogy teszek egy próbát
De akkor az igazi próba lesz
Hi! - mondta Joó Zsuzsa
- Édes Bélám, ne csináld ezt velünk!
Hát a fiúk téged ünnepelnek tegnap óta
Most el akarod rontani az örömüket?
Az, hogy te mindenre képes vagy
Az előadhatatlan! Nem fog repülni az ország
Erről ne is álmodj!
Egyetlen ház, Béluska, érd
Be ennyivel, édesem, mert azt viszont muszáj
Mindenre még én se tudok engedélyt szerezni
- Jó - mondta Novák
Akkor én mondok egyet, de az nem ház
Az csak egy lenti ötlet