Cseh Tamás - Szöveg 07. (Mélyrepülés) dalszöveg (lyrics)

Úgy látszik, a következő lépésben
Szabadulni kell a szeretőktől
A feleségektől, és a titkoktól
Itt kísérteni kezdett a szónoki hév
És Novák engedett, hogy:
- Legyen nyilvános, ami nyilvánvaló!
Engedjük szabadjára a viszonyainkban
Rejlő feszültséget
És fütyüljünk a keletkező zűrzavarra!
Nincs féltenivaló!
Ami ingatag bennünk, úgyis magától összedől
Tehát mégis csak föl, föl, föl, föl, föl!
- és cölöpverő kalapácsok skandálták
A szavak ütemét
Novák pedig elégedett volt a fogalmazással
Hátradőlt a karosszékben, és azt mondta
Hogy: - Jó akkor a nőügyek lezárva
Prrrrrrrrrrr! - ez persze nem Novák volt
Hanem megint a telefon csörgött - Aha!
Folytatják, mint annak a rendje
Ez a tanár úr lesz, lefogadom


- He he he… hm…khm…izé…Novák!
Ne hordja magát ilyen büszkén, fiacskám!
Hm, rebesgetnek magáról ezt, meg azt
Hogy milyen nagy dalnok lenne
De maga ne üljön fel
Ezeknek a mendemondáknak
Gyermekem, hát nem maga Petőfi Sándor
Végül is hm, khm, hát Petőfi már meghalt
Tanultuk, nem emlékszik?
Meghalt, hála Istennek az volt, Novák fiam
A magyar történelem utolsó
Nagy pillanata, ne felejtse el
Valahogy el ne felejtse
- Hát nem, tanár úr!
Csak csengessen, csak berregtessen
Azért sem veszem fel
Nem fogom még egyszer meghallgatni
A vonatkozó történetet dienes-féle verzió
Inkább azt mondom, hogy a dolog úgy áll
Hogy mégis csak én vagyok Petőfi
Én vagyok, és élek, és