Csákányi László - Mások vittek rossz utakra engem (A Szabin nők elrablása c. operettből) dalszöveg (lyrics)

[Csákányi László - Mások vittek rossz utakra engem A Szabin nők elrablása c. operettből dalszöveg lyrics]

Legboldogabb nyugalomban éltem
És messze elkerült a mélabú
E színtársulat úgy hiányzott nékem
Mint Trójának a háború

Szép Borbálámnak éltem én szerényen
Ki mindig halk és kedves volt velem
De megjelent egy ripacsban a sátán
És feldúlta az életem

Mások vittek rossz utakra engem
A mások bűne az én hibám
Nem volt semmi nagyravágyás bennem
Nem is lett volna soha talán

Tudom, hogy most intőt érdemelnék
Ha osztályoznák az életem
De mindig kettőn áll a vásár
És az útelágazásnál szívem megtévedett

Megértem, hogyha akárki más


Egy ilyen nagy hibát csinál
De kérdem, hogy egy komoly tanár
Hogy lehet ilyen szamár?

Mások vittek rossz utakra engem
De most az élet kijózanít
A hamis gyöngy színes varázsa
Csak az üveg csillogása
S ez még nem boldogít

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez