Curtis - A művem befejezem dalszöveg (lyrics)
Curtis [Széki Attila] Budapest, Magyarország 🇭🇺
[Curtis - A művem befejezem dalszöveg lyrics]
Köszönök a naptól, még a holdat is tegezem
Minden átok bajtárs, és múltamat temetem
A lefűrészelt csövűt lassan
Fejemhez szegezem
A szememet lecsukom és a művem be fejezem
Harangok szólnak, alvilág nyitva áll
Bűnös lélek kutat, kitudja mit talál
A hold is vérben úszik, az eső is szitál
Tébolyult lények árnya, szívemért mind zihál
Kevés itt minden átok, lidércek harca ez
Örlődő idegjáték, mi úgyis sírba tesz
Egy úton elindultam, nem tudom még mi lesz
Harcok a másvilággal, ez ami körbe vesz
Mert háború kell, csak a harc, meg a vér
Testében a gonosz még enni kér
Mért fél a szél, üres már az egész tér
Ennyi gonosz gondolat kishelyen elfér
Számtalan áldozat szárad a lelkén
Csontokon taposva dicsfényt keresvén
Pokol lobogói vezessék útján
Ünnepi induló halotti torján
Köszönök a naptól, még a holdat is tegezem
Minden átok bajtárs, és múltamat temetem
A lefűrészelt csövűt lassan
Fejemhez szegezem
A szememet lecsukom és a művem be fejezem
Köszönök a naptól, még a holdat is tegezem
Minden átok bajtárs, és múltamat temetem
A lefűrészelt csövűt lassan
Fejemhez szegezem
A szememet lecsukom és a művem be fejezem
Kárpótlást sem várok
Mégis mit kapnék cserébe?
Az álszent papnak meggyullad a biblia kezébe
(n) templom toronyból a kereszt esik
És az apácák zokognak
A temető is lángol, holtak sírjukban forognak
Pokol sötét zászlók hada szüntelen, lobognak
Vizet prédikálva, arany korsóból boroznak
Ott nőttem fel, ahol a remény már kihalt
El kellett viselnem mindig a vihart
Széthullott családok, alkoholfüggők
Érdekbarátok és az élettel küzdők
Sebek, mik jelzik az elmúlás súlyát
Szorítom démoni lelkeknek a torkát
Tudtam, hogy eljön az ítélet napja
És saját félelmünknek leszünk a rabja
Nevethet rajtam az élet
Egy lövést a szívembe kérek!
Az ördög csak tőlem félhet
Mert átoktól véres a szívem
Lelkemben legbelül vérzik
Nem tudhatom, még meddig élek
Lassan elbillen a mérleg
És szétfolynak bennem a képek
Minden átok bajtárs, és múltamat temetem
A lefűrészelt csövűt lassan
Fejemhez szegezem
A szememet lecsukom és a művem be fejezem
Harangok szólnak, alvilág nyitva áll
Bűnös lélek kutat, kitudja mit talál
A hold is vérben úszik, az eső is szitál
Tébolyult lények árnya, szívemért mind zihál
Kevés itt minden átok, lidércek harca ez
Örlődő idegjáték, mi úgyis sírba tesz
Egy úton elindultam, nem tudom még mi lesz
Harcok a másvilággal, ez ami körbe vesz
Mert háború kell, csak a harc, meg a vér
Testében a gonosz még enni kér
Mért fél a szél, üres már az egész tér
Ennyi gonosz gondolat kishelyen elfér
Számtalan áldozat szárad a lelkén
Csontokon taposva dicsfényt keresvén
Pokol lobogói vezessék útján
Ünnepi induló halotti torján
Köszönök a naptól, még a holdat is tegezem
Minden átok bajtárs, és múltamat temetem
A lefűrészelt csövűt lassan
Fejemhez szegezem
A szememet lecsukom és a művem be fejezem
Köszönök a naptól, még a holdat is tegezem
Minden átok bajtárs, és múltamat temetem
A lefűrészelt csövűt lassan
Fejemhez szegezem
A szememet lecsukom és a művem be fejezem
Kárpótlást sem várok
Mégis mit kapnék cserébe?
Az álszent papnak meggyullad a biblia kezébe
(n) templom toronyból a kereszt esik
És az apácák zokognak
A temető is lángol, holtak sírjukban forognak
Pokol sötét zászlók hada szüntelen, lobognak
Vizet prédikálva, arany korsóból boroznak
Ott nőttem fel, ahol a remény már kihalt
El kellett viselnem mindig a vihart
Széthullott családok, alkoholfüggők
Érdekbarátok és az élettel küzdők
Sebek, mik jelzik az elmúlás súlyát
Szorítom démoni lelkeknek a torkát
Tudtam, hogy eljön az ítélet napja
És saját félelmünknek leszünk a rabja
Nevethet rajtam az élet
Egy lövést a szívembe kérek!
Az ördög csak tőlem félhet
Mert átoktól véres a szívem
Lelkemben legbelül vérzik
Nem tudhatom, még meddig élek
Lassan elbillen a mérleg
És szétfolynak bennem a képek