Curtis - Rossz környék (ft. Essemm, 4tress) dalszöveg (lyrics)

Bárhogy is volt, sose bántam a végén
Hogy én nem a jóba születtem
Emberré tett, bármerre sodorjon a szél
Az utca zaja zene fülemnek
Mindig itthon leszek, ismer a környék
Én is itt nőttem fel a senkik földjén
De mégis tudtam jót remélni
Mindenre felkészített
Engem nem húz le az örvény

A család az első, az utca meg átok
Gyermekek sírnak, a lelkem a zálog
Halotti tor és kettétört álmok
Ártatlanokat őriznek a rácsok
Bűnösnek születtünk, mind azok vagyunk
Enni fognak a vadak, hogyha korog a hasuk
Vérrel vérért kegyelmet nem adunk
A kezünket figyeld, hogy tudd mikor csalunk
Árulók, júdások, vamzer jógyerekek
Seggnyaló celebek, divatból melegek
A szegények élén itt maradok veletek
Őrzöm az álmotok, hunyjátok szemetek

Jó anyám vért izzadt anno
Hogy legyen mit enni ez adja a tartást
Rossz környék, félárván
Azt hiszem, kettőből semmi
Sorsom, ami sírt ás

Isten lássa a lelkem
Időnként tényleg rossz voltam
Felvágták rég a nyelvem
És minden jót megkóstoltam
Tőlem dörrenhetett az ég is
Ha kellett, álmokat loptam
Égetnivaló, mondták rám
De ezt már kölyökként megszoktam

Tizenévesen indultam, anyám
Ne féltsd a vérem bár a jót szeretném tenni
A rosszra vagyok készen
Hű maradok azzal szemben, amiből lettem
Százszor tele lett az asztal, amiről ettem
Nem felejtem azt, amit többen elfelejtenek
A vadonból jövök, ahol gyengéket elejtenek
De nem fogott rajtam soha a célkereszt átka
Átkozott egy gyerek
De mindig egy volt a máglya
Hányszor hallottam imákban
Hogy az élet nem fair
Csak a fejem után mentem
Nem érdekelt a rendszer
Hiába ér véget a tél, a víz hoz még sarat
Nem vagyunk szentek, a rossz vér
Mindig rossz vér marad
Ebben az életben egy biztos, az a halál
Kit sakálok neveltek fel, a végén hazatalál
Homlokomon szenteltvíz, felettem fa feszület
Innen csak az törhet ki, aki ide beleszület

Isten lássa a lelkem
Időnként tényleg rossz voltam
Felvágták rég a nyelvem
És minden jót megkóstoltam
Tőlem dörrenhetett az ég is
Ha kellett, álmokat loptam
Égetnivaló, mondták rám
De ezt már kölyökként megszoktam

Bárhogy is volt, sose bántam a végén
Hogy én nem a jóba születtem
Emberré tett, bármerre sodorjon a szél
Az utca zaja zene fülemnek
Mindig itthon leszek, ismer a környék
Én is itt nőttem fel a senkik földjén
De mégis tudtam jót remélni
Mindenre felkészített
Engem nem húz le az örvény

Isten lássa a lelkem
Időnként tényleg rossz voltam
Felvágták rég a nyelvem
És minden jót megkóstoltam
Tőlem dörrenhetett az ég is
Ha kellett, álmokat loptam
Égetnivaló, mondták rám
De ezt már kölyökként megszoktam