Dannona - Ismerlek dalszöveg (lyrics)
[Dannona - Ismerlek dalszöveg lyrics]
Refr
Lehet ismerlek talán, nem tudom
Néha mindennél jobban akarom, máskor feladom
Kétséges, mi éltet, mi az ami hajt
Dönts a válaszok között
Hisz egy nap továbblépek majd
Magamból már mindent neked adok ugye látod?
Pár éjszakából csak pár másodpercet látok
Ezek már nem csak lángok a tűz körbe vesz
Hald szavam, s mond meg hogy érhet véget ez
Vers1
Egyszer volt egy történet
Amit láncra verve éltem
Maradni már nem akartam
De továbblépni féltem
Lényegében rettegtem a változástól, attól
Hogy majd más legyen nem hittem
Hogy te leszel az ki változtatsz majd ezen
Égő könnyes szemmel minden
Porcikámmal vágyom rád
Ha belenézel a szemembe egy
Pillanatig se gondolnád
De mond meg őszintén mit érek vele?
Meddig leszek pitiáner történeted
Ócska játékszere?
Nem várok már semmit, még egy
Perc és itt holnap
Hogy majd ismét úgy tehessünk
Mi sem történt volna
Mindennap azt gondolom minden más
Lesz talán mától, mégsem látom át az erdőt
A leggyönyörűbb fától
Verse2
A szó, ahogy kimondanám
Nem hagyja el a számat
Mit ér a bánat, állok némán
Idegen szféra vesz hátára
Lábad előtt hever minden szavam
Mégsem hallod talán
Az alkony fosztja színeim
Lelked már nem talány
Százszor belefutok a szóba mivel
Mások ölnek szánalom
Te feltámasztasz eggyel bár nem
Kéred de én vállalom
Cipelem a hátamon, a terheink s bár távol
Hogy közös jövő emlékezzen meg velünk a máról
Lehet, hogy ezzel építem a várat
Lehet épp most rombolom
De már nem engedem elveszni
Bárki bármit mond gondolom nincsen gond
De látom neked nem jön át a lényeg
Ha akarod még maradok
Ha menjek el csak kérd meg
Érzékszerveim tompák már
Az égbe a nevedet kiáltom
Nem akarom a valóságot
Te vagy a legjobb drog a világon
Elmém szivárog
Egy helyett mi megtesszük ma kétszer
Már nem mondok rá nemet
Erősebb a megfelelési kényszer
Lehet ismerlek talán, nem tudom
Néha mindennél jobban akarom, máskor feladom
Kétséges, mi éltet, mi az ami hajt
Dönts a válaszok között
Hisz egy nap továbblépek majd
Magamból már mindent neked adok ugye látod?
Pár éjszakából csak pár másodpercet látok
Ezek már nem csak lángok a tűz körbe vesz
Hald szavam, s mond meg hogy érhet véget ez
Vers1
Egyszer volt egy történet
Amit láncra verve éltem
Maradni már nem akartam
De továbblépni féltem
Lényegében rettegtem a változástól, attól
Hogy majd más legyen nem hittem
Hogy te leszel az ki változtatsz majd ezen
Égő könnyes szemmel minden
Porcikámmal vágyom rád
Ha belenézel a szemembe egy
Pillanatig se gondolnád
De mond meg őszintén mit érek vele?
Meddig leszek pitiáner történeted
Ócska játékszere?
Nem várok már semmit, még egy
Perc és itt holnap
Hogy majd ismét úgy tehessünk
Mi sem történt volna
Mindennap azt gondolom minden más
Lesz talán mától, mégsem látom át az erdőt
A leggyönyörűbb fától
Verse2
A szó, ahogy kimondanám
Nem hagyja el a számat
Mit ér a bánat, állok némán
Idegen szféra vesz hátára
Lábad előtt hever minden szavam
Mégsem hallod talán
Az alkony fosztja színeim
Lelked már nem talány
Százszor belefutok a szóba mivel
Mások ölnek szánalom
Te feltámasztasz eggyel bár nem
Kéred de én vállalom
Cipelem a hátamon, a terheink s bár távol
Hogy közös jövő emlékezzen meg velünk a máról
Lehet, hogy ezzel építem a várat
Lehet épp most rombolom
De már nem engedem elveszni
Bárki bármit mond gondolom nincsen gond
De látom neked nem jön át a lényeg
Ha akarod még maradok
Ha menjek el csak kérd meg
Érzékszerveim tompák már
Az égbe a nevedet kiáltom
Nem akarom a valóságot
Te vagy a legjobb drog a világon
Elmém szivárog
Egy helyett mi megtesszük ma kétszer
Már nem mondok rá nemet
Erősebb a megfelelési kényszer