DayOne - Képzeletem játéka km. Ianaa dalszöveg (lyrics)
[DayOne - Képzeletem játéka km. Ianaa dalszöveg lyrics]
Verse 1 dayOne: van saját utam saját
Kis épített világom
Egy embernek hazudok, magamnak ezt vállalom
Így könnyebnek tűnik minden a
Világ jobbnak látszik egy görbe este után a
Fal cifra színekben játszik
A műsor mindig ugyanaz a hibáimat mutatja
Csak sajnálom magam a válaszok után kutatva
De unom már ezt nézni unom már ezt hallani
Néha szeretnék a földről a magasba felszállni
Csak replüni fent, a szárnyalni a felhők közt
És Istennel leülni
Dumálni csak úgy négyszem közt
Megkérdezném mit csináljak máshogy
Mi az ami ebből felemel de
Csak bólogatás a fejekkel
Nem tudok mit kezdeni a kételyekkel
Harcolok a félelemmel a saját hülyeségemmel
Fals képekhez rakaszkodom két kézzel
Bár sokszor épp ésszel
Szemlélem ahogy rövidebb leszek
Újabb két évvel
Az elején még nagy hévvel kezdem nem számolok
A végével a happy end-del, szép része
Hazudok magamnak minden éjjel
Olyannak születtem
De most már ilyen maradok
Már nem sokat változok
Még fontosak az alapvető dolgok
Remélem lesz amit ebből felfogtok
Vagy ha csak begondolkodtok
Én már attól boldog vagyok
Ne ítélj el rögtön
Először nézd meg milyen az életem
Hiszed minden csupa öröm és boldogság
Körülöttem, mert jó helyre születtem
Én ennyit tettem, de nem látok valójában
Mi áll mögöttem ezzel magamnak betettem
Most itt ülök fejemmel a kezemben
Elveszek a közönyben a
Kancsalul festett fellegekben
Most a világ minden mocska előttem (ya)
A világ minden mocska előttem
A képzeletem játéka az egész életem
Minden amit látok, minden ami érzelem
A félelem az mit én most darabokra
Mindig lenézve néztem azt aki feladja
Verse 2 dayOne: váltsam meg a földet
Mely kitaszított magából
Segítsek embereknek kik nem
Tanulnak a hibákból inkább csak leszarom ma
Gondolkodtam a pipától
Föld alá zuhanva keresem, hogy ki gától
A sok elhangzott hazugság edzetté tett
Sajnálom most csak ez lett
De nem jött az ihlet
Hívd a liftet itt túl sokan
Kérdezik hogy mit tett
Hogy itt lent körbe tekinget
A pokol fura dolgokat ültet a fejembe
Keseregve veszem figyelembe
Hogy életem a végig járt út
A valóság sötét ürege
Nézek a kezembe az üres üvegre
Szájba vág a felismerés ökle
Beugrik a sok szemét mi
Fiatalságomat derékba törte
Így mentem szépen, napról napra tönkre
De mindig felállok, mert a képzelet erős
A jó utáni vágy elűzi
Hogy én vagyok a felelős
Így leszek elégedett így leszek
Gyenge félből egész
Mióta benne vagyok azóta tudom
Hogy ez milyen nehéz
Ezért hülyének ne nézz bár
Lehet lenézéssel többre mész
De nekem ez kevés nem is lesz soha elég
Ezért megyek előre ez üzenet mindenkinek
Ki az életét átértelmezte
Okot ne keressetek ez már
Előre el lett döntve
De tőled függ, hogy hülye vagy
Vagy figyelsz a szépekre
A képzeletem játéka az egész életem
Minden amit látok, minden ami érzelem
A félelem az mit én most darabokra
Mindig lenézve néztem azt aki feladja
Verse 3
Ianaa: de most én is érzem s arra gondolok
Az lebeg előttem rossz úton haladok
De maradokmaradokmaradok addig amíg meghalok
Verse 4 dayOne: régebben hittem
Nem létezik a fájdalom
És bármit hoz a sors én
Azt emelt fővel vállalom
Barátom de az élettől megváltozom
Szép lassan formálódom, mint egy síkidom
Alakom faragom, csak szar a hangulatom
Mert elsöpörnek a gyűlölködők
Mint az atom ennyi a bajom én inkább ráhagyom
Ezer halál és ezer születés is kevés
Hogy elérjen a felejtés nagy az ára
Hogy a keselyű csillogó szemekkel
Néz és várja, hogy kiszálljon testemből
Az utolsó csepp pára
Ami elé tárja, hogy egy képzelt világ múzsája
Hogy esett szét teljesen tegnapról mára
Megpróbálok felmászni egy zöledlő fára
Mert elfogyott a kártya, a tarott varázslata
Rázta meg életem vetett fogdába szűk cellába
Nincs lehetőség kevlárra
Mert a főnök nekem ezt szánta
Refrén: ()
A képzeletem játéka az egész életem
Minden amit látok, minden ami érzelem
A félelem az mit én most darabokra
Mindig lenézve néztem azt aki feladja
Kis épített világom
Egy embernek hazudok, magamnak ezt vállalom
Így könnyebnek tűnik minden a
Világ jobbnak látszik egy görbe este után a
Fal cifra színekben játszik
A műsor mindig ugyanaz a hibáimat mutatja
Csak sajnálom magam a válaszok után kutatva
De unom már ezt nézni unom már ezt hallani
Néha szeretnék a földről a magasba felszállni
Csak replüni fent, a szárnyalni a felhők közt
És Istennel leülni
Dumálni csak úgy négyszem közt
Megkérdezném mit csináljak máshogy
Mi az ami ebből felemel de
Csak bólogatás a fejekkel
Nem tudok mit kezdeni a kételyekkel
Harcolok a félelemmel a saját hülyeségemmel
Fals képekhez rakaszkodom két kézzel
Bár sokszor épp ésszel
Szemlélem ahogy rövidebb leszek
Újabb két évvel
Az elején még nagy hévvel kezdem nem számolok
A végével a happy end-del, szép része
Hazudok magamnak minden éjjel
Olyannak születtem
De most már ilyen maradok
Már nem sokat változok
Még fontosak az alapvető dolgok
Remélem lesz amit ebből felfogtok
Vagy ha csak begondolkodtok
Én már attól boldog vagyok
Ne ítélj el rögtön
Először nézd meg milyen az életem
Hiszed minden csupa öröm és boldogság
Körülöttem, mert jó helyre születtem
Én ennyit tettem, de nem látok valójában
Mi áll mögöttem ezzel magamnak betettem
Most itt ülök fejemmel a kezemben
Elveszek a közönyben a
Kancsalul festett fellegekben
Most a világ minden mocska előttem (ya)
A világ minden mocska előttem
A képzeletem játéka az egész életem
Minden amit látok, minden ami érzelem
A félelem az mit én most darabokra
Mindig lenézve néztem azt aki feladja
Verse 2 dayOne: váltsam meg a földet
Mely kitaszított magából
Segítsek embereknek kik nem
Tanulnak a hibákból inkább csak leszarom ma
Gondolkodtam a pipától
Föld alá zuhanva keresem, hogy ki gától
A sok elhangzott hazugság edzetté tett
Sajnálom most csak ez lett
De nem jött az ihlet
Hívd a liftet itt túl sokan
Kérdezik hogy mit tett
Hogy itt lent körbe tekinget
A pokol fura dolgokat ültet a fejembe
Keseregve veszem figyelembe
Hogy életem a végig járt út
A valóság sötét ürege
Nézek a kezembe az üres üvegre
Szájba vág a felismerés ökle
Beugrik a sok szemét mi
Fiatalságomat derékba törte
Így mentem szépen, napról napra tönkre
De mindig felállok, mert a képzelet erős
A jó utáni vágy elűzi
Hogy én vagyok a felelős
Így leszek elégedett így leszek
Gyenge félből egész
Mióta benne vagyok azóta tudom
Hogy ez milyen nehéz
Ezért hülyének ne nézz bár
Lehet lenézéssel többre mész
De nekem ez kevés nem is lesz soha elég
Ezért megyek előre ez üzenet mindenkinek
Ki az életét átértelmezte
Okot ne keressetek ez már
Előre el lett döntve
De tőled függ, hogy hülye vagy
Vagy figyelsz a szépekre
A képzeletem játéka az egész életem
Minden amit látok, minden ami érzelem
A félelem az mit én most darabokra
Mindig lenézve néztem azt aki feladja
Verse 3
Ianaa: de most én is érzem s arra gondolok
Az lebeg előttem rossz úton haladok
De maradokmaradokmaradok addig amíg meghalok
Verse 4 dayOne: régebben hittem
Nem létezik a fájdalom
És bármit hoz a sors én
Azt emelt fővel vállalom
Barátom de az élettől megváltozom
Szép lassan formálódom, mint egy síkidom
Alakom faragom, csak szar a hangulatom
Mert elsöpörnek a gyűlölködők
Mint az atom ennyi a bajom én inkább ráhagyom
Ezer halál és ezer születés is kevés
Hogy elérjen a felejtés nagy az ára
Hogy a keselyű csillogó szemekkel
Néz és várja, hogy kiszálljon testemből
Az utolsó csepp pára
Ami elé tárja, hogy egy képzelt világ múzsája
Hogy esett szét teljesen tegnapról mára
Megpróbálok felmászni egy zöledlő fára
Mert elfogyott a kártya, a tarott varázslata
Rázta meg életem vetett fogdába szűk cellába
Nincs lehetőség kevlárra
Mert a főnök nekem ezt szánta
Refrén: ()
A képzeletem játéka az egész életem
Minden amit látok, minden ami érzelem
A félelem az mit én most darabokra
Mindig lenézve néztem azt aki feladja