DEMOzene - Az én szemétdombom dalszöveg (lyrics)

Annyi mindent mondtam volna még
Amit csak magamnak árultam el
Te voltál az én pszichológusom
Most mégis csak betegebb lettem
Már elfogyott minden gondolatom
És végigtekertem mindent
Csak akkor nem segítesz ha baj van
Csak akkor nem vagy itt mikor kellesz
Emlékszel mikor azt mondtad
Hogy rád majd mindig is számíthatok?
Tévedtél, már ne is várjad
Én nem zavarlak, már rád sem írok
Akár csak eddig az idő majd segít
Én ezt szedem ilyenkor gyógyszernek
Vettem egy órát és azóta várom
A tünetek mikor is szűnnek meg
Megfogadtam, hogy nem leszek felnőtt ha
Ez jelentené hogy felnőttem
Hogy érzelmek nélkül éljek tovább és ki
Az utamba áll azt fellökjem
Anyám reggel nem kelt


Azt mondta megszívom, ha egyszer
Én is felnövök
Így maradtam gyerek a sok megfáradt
Befordult álarcos arc között
Köszönhetünk majd egymásnak
#Csá te hogy vagy? Köszi én jól, és te?!#
Gondolhatunk majd olyan emlékre
Mi velünk soha sem történt meg
Úgy dobtál el minden pillanatot mint
Buszmegállóban csikket a földre
Úgy úsznak el így a gondolatok, mint
Üvegek üzenet nélkül a vízben

Ez az én szemétdombom, a világ közepén
Egyszer talán oda kerülünk mi is majd közé
Ez az én szemétdombom, a tenger közepén
Egyszer talán engem is majd oda
Dobsz be a hullámok közé

A ruhát hordom vagy a ruha hord engem
A pólóm mintáktól divattól mentes
De mért vagyok szomorú ha kint jó az idő
És mér’ jó az nekem hogyha szakad az eső
Mért hazudom azt hogy minden rendben
Mért hazudom, azt hogy most is jól vagyok
Kívülről mosolygok belülről kiégtem
A hazugságokba belefulladok
Te hiányzol, én úgy látom nem
A szemedben beállt a kékhalál
Egy túlélő módba kapcsoltam át
Hogy átvészeljem ezt az éjszakát
Ezt a levest sem én főztem
Csak a levét iszom meg zokogva
A rosszból már nem kérek elég volt
Mer’ csak az van, jó meg csak nyomokban
Itt kiégett tényleg már mindenki
Folyton égőt kell hogy cseréljek
Belülről mindenki gyenge de kívülről
Azt mutatják hogy kemények
Nem kell nekem több ellenség
Ha a barátaim is erre itt vannak
Arra hogy elmondhassuk
Hogy jobb volt régen most
Tényleg mi a francnak
Bárcsak felébrednék hogy csak álmodtam
Mer’ bulizni voltunk a városban
De ez nem álom, ez a valóság
Egy életre szóló nagy csalódás
Ez az én életem, nekem nincs vele gondom
Csak ne keverj bele ez a te szemétdombod
Az emlékünk itt él mit eldobtál
Én megőrzöm belül, így piece, viszlát!