Derültégből - Panasz dalszöveg (lyrics)
[Derültégből - Panasz dalszöveg lyrics]
Nincsen semmi fény
Mostmár nincsen semmi hátra
Nem zakatol semmi, csak a szívem paripája
Vágtat, át a tájon, ülök rajta
És a nevét mondom
Erre megkergül és átvágtat egy szemétdombon
Figyelsztudom ezért a talányt rakd alám
Hátha majd konkrétumot találok
A talán asztalán
Hogyha majd nem kapom meg szóban
Hogy jobb vagyok papíron
S nem mélyedek be vésetten
Egy talált kaptafán
Addig a mesém harmadán, lettem
A királylánynak varangya
Mert feltették a mércét, de átsétáltam alatta
Az ember haladna, a képlet sántít ezer ponton
A szeretet nem klimaxol
A gyűlölettel hetyeg folyton
Téveszti a sorsot, a szél fél centire hordott
A nyavalyámmal együtt, ha még
Érdekli a dolgod
Akkor szeretőnk a véletlen, és
Ismét hanyatt dőlök
Habár a meztelen valóság
Rohadtul narancsbőrös
Refr: Ő csodálta, imádta, rábízta, megjárta
Kabátja zakóját kisírta, kibírta
Megbánta, leírta, kezét most szorítja ökölbe
Talán nem örökre
A hibákat, mit másoktól magadnak lestél el
Használod naponta, hetente emlékszel
Egy papírdarabra írd le, hogy
Miért kéne mondani
Hogy ez így nem jó, túl olcsó
Volna, hagyni magára, még a fülembe szállna
És pár dolog meggyőzne, hogy érezzem legyőzve
Most rozsdaként száll szemembe por
S vérszemet kapva befelé hatol és vágtat
Az ereken át a szívbe kalapál
Refr
Gyere beljebb, és nyugodtan nézz
Szét, ha kell
Gyere beljebb, max az állapotom mérték ma fel
Azt mondták szép téma kell
Igyak a szebb jövőre
Zuhanni nem gödörbe, maximum kétségbe kell
De soha többé, nem adom az enyém fel
Aki kell letérdel, már többé, nincs panasz
Csapom az asztalt, itt maradsz!
Soha többé, kétszer nem ismétlem
Azt mondtam nem, ismét nem!
Többé a szememben köddé nem válik semmi
Többé, ennyi elég volt, nem nyitom az ajtót
Többé, amit elém tolt, csak 5 p aztán nincsen
Soha többé, mer' ezt nem adom
Nem, nem ezt nem adom
Nem, ezt nem adom, az örömöt meg nem adom
De mégis, gyötör a szomj arra, hogy átlássam
Hogy ami könnyűvérű
Miért keres mentséget a gátlásban
Ezt csinálja a sors, az
Élet, nevezd, ahogy akarod
Ha ő írja a kritikát, én panaszfüzet maradok
Refr refr
Mostmár nincsen semmi hátra
Nem zakatol semmi, csak a szívem paripája
Vágtat, át a tájon, ülök rajta
És a nevét mondom
Erre megkergül és átvágtat egy szemétdombon
Figyelsztudom ezért a talányt rakd alám
Hátha majd konkrétumot találok
A talán asztalán
Hogyha majd nem kapom meg szóban
Hogy jobb vagyok papíron
S nem mélyedek be vésetten
Egy talált kaptafán
Addig a mesém harmadán, lettem
A királylánynak varangya
Mert feltették a mércét, de átsétáltam alatta
Az ember haladna, a képlet sántít ezer ponton
A szeretet nem klimaxol
A gyűlölettel hetyeg folyton
Téveszti a sorsot, a szél fél centire hordott
A nyavalyámmal együtt, ha még
Érdekli a dolgod
Akkor szeretőnk a véletlen, és
Ismét hanyatt dőlök
Habár a meztelen valóság
Rohadtul narancsbőrös
Refr: Ő csodálta, imádta, rábízta, megjárta
Kabátja zakóját kisírta, kibírta
Megbánta, leírta, kezét most szorítja ökölbe
Talán nem örökre
A hibákat, mit másoktól magadnak lestél el
Használod naponta, hetente emlékszel
Egy papírdarabra írd le, hogy
Miért kéne mondani
Hogy ez így nem jó, túl olcsó
Volna, hagyni magára, még a fülembe szállna
És pár dolog meggyőzne, hogy érezzem legyőzve
Most rozsdaként száll szemembe por
S vérszemet kapva befelé hatol és vágtat
Az ereken át a szívbe kalapál
Refr
Gyere beljebb, és nyugodtan nézz
Szét, ha kell
Gyere beljebb, max az állapotom mérték ma fel
Azt mondták szép téma kell
Igyak a szebb jövőre
Zuhanni nem gödörbe, maximum kétségbe kell
De soha többé, nem adom az enyém fel
Aki kell letérdel, már többé, nincs panasz
Csapom az asztalt, itt maradsz!
Soha többé, kétszer nem ismétlem
Azt mondtam nem, ismét nem!
Többé a szememben köddé nem válik semmi
Többé, ennyi elég volt, nem nyitom az ajtót
Többé, amit elém tolt, csak 5 p aztán nincsen
Soha többé, mer' ezt nem adom
Nem, nem ezt nem adom
Nem, ezt nem adom, az örömöt meg nem adom
De mégis, gyötör a szomj arra, hogy átlássam
Hogy ami könnyűvérű
Miért keres mentséget a gátlásban
Ezt csinálja a sors, az
Élet, nevezd, ahogy akarod
Ha ő írja a kritikát, én panaszfüzet maradok
Refr refr