DeViszont - Szívpor dalszöveg (lyrics)
[DeViszont - Szívpor dalszöveg lyrics]
Nem mosolygott és közben lopva nézett
Hogy mennyire nagy a szégyen itt bent nálam
De én már nem sajnáltam
Inkább csak úgy álltam
Kint felhők kúsztak, lassan össze egybe
Nem eső, nem hó, de nem is volt szép egy se'
Inkább éjjel lett
Fura fény potyogott a napból
Lent össze, aztán porzsákba gurult alapból
Milyen szomorú végszó! - néztük
Együtt a zsákot a kertben szél támadt
A múltunk ökörnyál volt
Fennakadt a fák közt ott ni, hátul
Nem mentünk a kertbe többé
Inkább felejtettük fástul
Ne induljunk - mondtad - félek
Egymásnak mi éppen
Mostoha körülmény lettünk mégis
És úgysem értem
Hogy alig hallok zenét vagy felőlem
Pedig kizárt
Hogy kizártam volna az ilyesfélét belőlem
Kimehetnénk talán a végére járni
Látni mégis milyen ökörnyál
Hogy beleragad-e bármi
Aznap üveggolyók közt szaladtam álmomban
Ő meg híradót kapcsolt, és bemondtam
Hogy egy szerencsétlennek rémálma
Van ma éjjel híradósan olvastam
Hogy dacol az életveszéllyel
De a nézők közül aki sajnálhatott volna
Nem látott, mert a kertben volt dolga
Olykor ökörnyálból állít nekünk csapdát
Vagy porszívóval szedi össze az
Életemet ha hagyják