Echo of Dalriada - Kikelet dalszöveg (lyrics)

Gyűlöl a sors, mert igaz ősi
Ha bujdosó is, rejtett, titkos
Megfáradt, de él még vérünk, s
Maradt tiszta sosem piszkos

Lángtengeren, vérözönben
Vágtunk át, míg ím, elértünk
Csonka hazát, eskü-átkot, s
Hullottunk de meg nem törtünk

El sem rejtett gyűlölségen
Ezüst tükrű, hideg szókon
Öltek újra öltek tettel, de
Le nem győztek, büszke sólyom

Halálcsendbe borult, néma
Átkozott, hideg a táj, ha
Énekink - A Föld dalát -
Nem visszhangozhatja már

Hangja a földnek zengjen az égig
Dala erőnknek hívja erényeid
Szemek bús lángja napra tekintsen
Csendje a kőnek új hadat épít
Ébredjen újra minden ős látnok
Szólítson útra hű szavat, álmot
Gyáva ha szánja vérét a harcra
Szívét erődnek sietve adja!

A fényes nap immár elnyugoda
A föld színe sötétbe borula
Nappali ég éjjelre változa
Fáradtaknak nyugodalmat hoza
Napkelettől egész napnyugotig
Szent nevedben bíztam, és fáradtig
De megbocsáss, én szívemből szánom
Könnyek miatt nincs szememen álom