Echo of Dalriada - Szondi Két Apródja 2.rész dalszöveg (lyrics)

Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond
Pattog a bomba, és röpked a gránát
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát

"Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt
Immár födi vállát bíborszinü kaftán
Szél zendül az erdőn, - leskel a hold:
Idekinn hideg éj sziszeg aztán!"

A vár piacára ezüstöt, aranyt
Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat
Harcos paripái nyihognak alant:
Szügyeikben tőrt keze forgat

"Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett!
Zászlós kopiával hős Ali temette
Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -
Zengjétek Alit ma helyette!"

Két dalnoka is volt, két árva fiú:
Öltözteti cifrán bársonyba puhába:
Nem hagyta cselédit - ezért öli bú -
Vele halni meg, ócska ruhába’!

"S küldött Alihoz ali dús, Ali jó
Lány-arcotok’ a nap meg nem süti nála
Sátrában alusztok, a széltül is ó:
Fiaim, hozzá köt a hála!"

Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl!
Mint bástya
Feszült meg romlott torony alján:
Jó kardja előtt a had rendre ledűl
Kelevéze ragyog vala balján

"Rusztem maga volt ő! s hogy harcola még
Bár álgyugolyótul megtört ina, térde!
Én láttam e harcot! azonban elég:
Ali majd haragunni fog érte"

Mint hulla a hulla! veszett a pogány
Kő módra befolyván a hegy menedékét:
Ő álla halála vérmosta fokán
Diadallal várta be végét

"Vége mikor lesz? kifogytok-e már
Dícséretiből az otromba gyaurnak?
Eb a hite kölykei! vesszeje vár
És börtöne kész Ali úrnak"

Apadjon el a szem, mely célba vevé
Száradjon el a kar, mely őt lefejezte
Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé
Ki miatt lőn ily kora veszte!